Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

1. d. Jegyzőkönyvek 1903, 1939-1940 Iratok Iktatókönyv 1943 1943 A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁG IRATAI Az 1876. évi VI. tc. rendelete alapján minden törvényhatóságban létrehozták a közigazgatási bizottságot, melynek feladata a különböző szakigazgatási ágak zavartalan együttműködésének biztosítása volt. Összehangolta az állami szakigazgatási és a helyi autonóm szervek közigazgatási tevékenységét. A közigazgatási bizottság látszólag a törvényhatóság új szerve, de a főispán elnökletével és a benne résztvevő állami hivatalnokok útján a valóságban a kormány eszközévé vált. Az új koordináló szerv emellett konkrét közigazgatási feladatokat is ellátott, sőt bírói tevékenységet is folytatott, anélkül, hogy bírói szerv lett volna. A törvény háromféle hatáskört állapított meg: felügyeleti, fegyelmi és közigazgatási fellebbviteli jogkört. A közigazgatási bizottság a törvényhatóság területén hivatva volt az egész közigazgatás feletti felügyeletet és ellenőrzést ellátni. A bizottság hatáskörébe utalták a koordinációt az adóügyek jelentős részénél, a közlekedési, építészeti, tanügyeknél, postafelügyeletnél, egyes gyámsági és gondnoksági ügyeknél, börtön ügyek, iparügyek, egészségügy esetén stb. A közigazgatási bizottság különféle bizottságokat, választmányokat és küldöttségeket hozott létre. Az 1929. évi XXX. tc. jelentősen megcsorbította a közigazgatási bizottság hatáskörét, amennyiben a teljes üléstől megvonta az intézkedési jogot a fegyelmi, az adó- és illeték ügyek kivételével, így csak felügyeleti és ellenőrzési joga maradt meg. Megszüntette fellebbviteli hatáskörét is. Érintetlenül hagyta azonban a fegyelmi választmány és a gyámügyi küldöttség első- és másodfokú hatáskörét, valamint a közigazgatási bizottság különleges alakulatainak hatáskörét.