Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

A bíróság kivételével valamennyi állami közeget ellenőrizhetett. A közgyűlés határozatai ellen felterjesztéssel élhetett a miniszterhez. Az 1891. évi XXXIII. tc. szerint bármely ügy intézését magához vonhatta. Az 1912. évi LXIII. tc. lehetővé tette, hogy a főispánok kormánybiztosi megbízásuk még szélesebb hatáskörrel működhessenek. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY.VÁROS.FŐISPÁNJÁNAK IRATAI IV.B..140L 1873-1944 Hódmezővásárhely 1873-ban nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Első főispánja Dáni Ferenc még abban az évben elfoglalta hivatalát. (A főispánok névsorát, hivatali működésük idejét lásd a kötet végén.) Az első világháború végéig 10 főispán váltotta egymást. 1918 decemberében a köztársaság kikiáltása után Kun Bélát nevezte ki Károlyi kormánybiztos főispánná. Közvetlen a tanácsköztársaság kikiáltása előtti hetekben 1919. március elején Jócsák Kálmánt nevezte ki a belügyminiszter Hódmezővásárhely kormánybiztos főispánjává, aki egyben Csongrád megye kormánybiztosa is volt. Hatásköre kormánybiztosi megbízatása következtében szélesebb volt a főispáni jogkörnél. A tanácsköztársaság idején a román katonai megszállás alatt 1919. április vége és 1919. július közepe között Medvetzky Imre helyettes polgármestert bízta meg a megszálló csapatok parancsnoka a főispáni teendők ellátásával. Lemondása után (1919. július 16.) az első főispán Szathmáry Géza. A Horthy-korszakban 9 főispánja volt a városnak. A két világháború közötti időszakban a főispánokat a kormányzó nevezte ki. Bizalmas iratok (a. állag). Az anyag hiányos, többségét a főispánhoz intézett személyes ügyekben folytatott levelezés teszi ki. Az iratok iktatószámok sorrendjében rendezettek, iktatókönyvek és mutatók hiányában egyenkénti átnézéssel kutathatók. Általános iratok (b. állag). Az állag hiányos. Az első tíz év iratai elvesztek, csak 1873-ból maradt néhány Dáni Ferenchez címzett, szám nélküli irat. Az iratanyag változatos tartalmú, főleg közigazgatási jellegű. A közigazgatás szinte minden ágát érintő iratok jelentős történeti értékkel bírnak. Az iratkezelés módja többször is változott. Az 1873-ban keletkezett néhány