Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

lásolt katonaságot is. Idővel több adószedőt választottak, kik házról-házra járva fegyveres hajdú kíséretében szedték be a lakosságtól a tartozásaikat. Később az uradalom a négy adószedő közül háromnak megszüntette az ál­lását, és 1790-ben elrendelte, hogy a lakosság maga vigye fel a város­házához „az egész esztendőbeli ordinarium és domesticum quantum sum­máját". A hátralékok behajtását a tizedenként állított tizedesek kötelességé­vé tették. Az adót azonban nemcsak az adószedőnek fizették, hanem olykor az arra felsőbb helyről meghatalmazott katonatisztek nyugtatványaira is; készpénz helyett sokszor terménnyel, katonatartással, élelmiszerek szolgál­tatásával és fuvarozásával. A befolyt összeget az adószedő az esküdtbírónak számolta át. A honi és megyei adó (háziadó, domestica) összegét az esküdtbíró a megyegyűlések alkalmával fizette be. A köznép adózásáról fennmaradt adópénztári számadások (1772—1822) a számadó esküdtbíró iratai (IV. A. 1005.) közt találhatók, miután az adó­pénztárt is ő kezelte. A fond a nemesség külön kezelt adózására vonatkozó iratanyagot tartalmazza a korszak utolsó évtizedeiből. A nemesek jobbára csak a 18. század utolsó negyedében telepedtek meg a városban, 1794-ben is még alig 89 armalistát számoltak itt össze, kik több­ször tiltakoztak az adófizetés ellen. A taxát az insurrectióra tekintettel 1806­ban ugyan eltörölte az uralkodó, de később mégis adózniuk kellett. Adóik beszedését a bírák a vármegye felszólítására sem vállalták el, ezért sokáig külön adószedőjük volt. A nemesség adóösszeírási könyveiben értékes forrásanyag rejlik. A tize­denként felfektetett rovásos összeírások az egyes nemesekre kirótt állami és megyei adó (itt: hadi- és honiadó) összegein túl az adófizetők társadalmi állásáról, foglalkozásáról, vagyoni és jövedelmi viszonyairól is részletező adatokat közölnek, különösen az 1849/50. év esetében. Az adókönyvek (főkönyvek) — ugyancsak éves szinten — a nemesekre kivetett adótartozást, a befizetett összeget és a fennmaradt hátralékot dokumentálják. A főadókönyvben a megyei pénztárba történt befizetéseket igazolta a vármegye főpénztárnoka. Terjedelem: 17 kötet 0,26 fm 1-10. k. Rovásos összeírások 1833/34­1849/50

Next

/
Oldalképek
Tartalom