Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Feudális kor

ségviselőket és esküdteket tisztújítás alkalmával választották, melynek idejét a földesúr Szt. György napra tette. Ez a gyakorlat egészen 1761-ig maradt fenn, később újév napjára helyezték át. A tisztújításba a földesúr nem avatkozott be, de a főbírót az általa jelölt három személy közül választhatta meg a község. A többi tisztségre az egybegyűlt lakosság választott. Az esküdtek száma 12—14 között váltakozott. Az esküdteket nem évenként választották, mivel tisztségük egész életre szólt, így csak a megüresedett helyekre állított a tanács új esküdteket. Az elöljárók mentesültek a közterhek viselése alól. A jegyzők megbízatása hosszabb időre szólt, feladatuk volt a jegyzőkönyvek vezetése, végrendeletek, összeírások, számadások készítése. A tanács működésének rendjét, üléseinek számát önállóan, de a földesúr jóváhagyásával határozta meg. Közigazgatási, gazdasági és igazságszolgáltatási feladatkörét hivatali tisztségviselőkön keresztül látta el. A peres ügyek intézésére ún. törvényszéki napokat tartottak, amikor a főbíró (később a törvénybíró) mellett két vagy több esküdt ítélkezett a lakosok peres ügyeiben. Elsőfokú igazságszolgáltatási tevékenységük során polgári és büntetőügyeket egyaránt tárgyaltak. A város csak 12 Ft-ot meg nem haladó büntetést szabhatott ki, az ennél nagyobb bűnesetek az úriszék elé tartoztak. A bűnperek között elsősorban a lopások, főként állatlopások álltak, de az erkölcsi kihágások, vétségek (tettlegesség, káromkodás, paráznaság stb.) esetében is szabtak ki büntetéseket. A polgári ügyekben az öröklés, adósság behajtása, kártérítés feletti viták kerültek leggyakrabban a tanács elé. Fellebbezési fórum az úriszék és a megyei törvényszék volt. A tanácsban hoztak határozatot a határhasználat rendjéről, a vetések megóvásáról, a tűz és belvizek elleni védekezésről. Szabályozták a nád- és gyékényvágás rendjét. A tanács hatáskörébe tartozott a város kezelésében lévő kocsmák, mészárszékek, vásárok feletti felügyelet, a város halászóvizeinek, földjeinek bérbeadása, a földesúri taksa és a dézsma kirovása és behajtása, a hadiadó beszedése, a kvártélyozás elrendelése, a közmunkák megszervezése. Mindezen feladatok végrehajtására tisztségviselőkön keresztül került sor. A városi tanács — önállóan, vagy a földesúrral közösen — a város életét szabályozó statútumokat, helyi jogszabályokat alkotott. A statútumokat éppúgy, mint a tanács határozatait a protokollumba jegyezték be. A közigazgatás az igazságszolgáltatás egységét tükrözi, hogy kezdetben a tanácsülési és törvényszéki napokon ugyanazt a jegyzőkönyvet használták.