Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Szocialista kor

megalakított új demokratikus th. bizottság 1944. november 28-án tartotta első közgyűlését. A törvényhatósági közgyűlés a népképviselet teljesebbé tétele érdekében két alkalommal is kiegészítette önmagát. Először a 11/1994. kgy. sz. határozatával a Szabad Szakszervezetek 20 képviselőjével, majd a 4/1945. kgy. sz. határozatával pedig a nemzeti parasztpárt 14 küldöttjével. 1945. június 23-án tárgyalta a közgyűlés a város törvényhatósági bizottsága újjáalakításának kérdését az 1945. április 26-án kihirdetett 1030/1945. M. E. sz. rendelet alapján, megállapítva, hogy a rendelet 18. §a értelmében sem a törvényhatósági bizottság újjáalakítására, sem Kiss Pál polgármester állásában való megerősítése tárgyában nincs szükség új eljárás lefolytatására. 1945. június 23-án került sor a szervezési alaprendelet alapján a pártközi értekezleten tett jelölést elfogadva a szakbizottságok megalakítására. Megalakították a statisztikai, jogügyi, építészeti és szépítészeti, pénzügyi, lótenyésztési, közkórházi, nyugdíjügyi, számbíráló, vízügyi, gyermekvédő telepi, közegészségügyi, gyámpénztári bizottságokat. A kisgyűlést az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1030/1945. M. E. sz. rendeletének 31., 32., 33. §-ai, valamint az 1929. évi XXX. tc. alapján alakították meg úgy, hogy a nem tisztviselő tagjainak számát 16 főben állapították meg. Mind aló tagot a törvényhatósági bizottság választotta saját tagjai közül. 1945. július 21-én a vonatkozó törvények értelmében 5 évi időtartamra a kisgyűlés 16 tagját megválasztották. Rajtuk kívül a kisgyűlés elnöke a főispán, tagjai a polgármester és helyettesei, a tiszti főügyész és a tiszti főorvos. A kisgyűlés tisztviselői közül csak a választott tagoknak volt szavazati joguk, a kinevezetteket csak felszólalási és tanácskozási jog illette meg. A rendelet 32. §-a határozta meg a kisgyűlés hatáskörét: határozott a város vagyoni ügyeiben, másodfokon azokban a közérdekű ügyekben, melyekben elsőfokú hatóságként a törvényhatóság első tisztviselőjénél alsóbb önkormányzati hatóság járt el. Előkészítette a törvényhatósági bizottság elé terjesztendő ügyeket. A törvényhatósági bizottság fondja két állagra tagolódik. Az a. állag a közgyűlési jegyzőkönyvek

et foglalja magába 1945. január 23-tól 1950. június 21-ig. A mutatók egybe vannak kötve a jegyzőkönyvekkel. A határozatok, interpellációk a közgyűlés tárgy sorozati pontjai között találhatók. A testület jegyzőkönyvei átfogó képet adnak a