Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

A fogyasztási adót a törvényben előírt árszabás szerint szedte a város, az italmérési díjat azonban maga állapította meg. A befolyó összegeket naponként a házipénztárba szállították be. A hivatal a tanács (II. Pénzügyi és javadalmi ügyosztály) felügyelete alatt állt. Induló személyzete: 1 pénztárnok, 1 ügyvezető, 1 könyvelő vagy ellenőr, 1 díjnok, 1 főszemlész és 3 szemlész. (1937-ben: 1 nyilvántartó, 1 segédnyilvántartó és 12 szemlész.) A városok és községek fogyasztási adó-természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899: VI. tc. alapján a város még az évben szabályrendeletet alkotott a területén fogyasztott bor, hús és égetett szeszes italok után szedendő városi fogyasztási adópótlékról. Az 1923: XXXIII. tc. az állami borital- és húsfogyasztási adókat megszüntette, a borfogyasztás után a városok már önálló alapon vethettek ki adót, a területükön fogyasztott sör és égetett szeszesitalok után a pénzügyminiszter által megállapított módon és tételek szerint pedig városi (községi) sör- ill. szeszfogyasztási adópótlékot szedhettek. Hódmezővásárhely város 1936-ban egy ennek megfelelően módosított fogyasztási adó szabályrendeletet adott ki. A fogyasztási adó iratai (a. állag). A sorszámosan iktatott iratok és segédkönyveik 1925-től, hiányosan maradtak fenn. A gazdag főkönyvi sorozatokból azonban képet kaphatunk a fogyasztási adó ill. adópótlék alá tartozó cikkek (esetünkben: bor, must, szikvíz és ásványvíz, sör, hús, húsfélék, szalonna, pálinka, cukor) fogyasztásának alakulásáról, az adott korszak fogyasztási szokásairól. A városi átírási díi iratai (b. állag). A törvényhatósági bizottság 528/1898. sz. végzése a tulajdonosok személyében bekövetkezett változás alá esett ingatlanok telekkönyvi átírása után — az átruházott ingatlanok értéke szerint — 1 % átírási díj befizetését írta elő a város házipénztára javára. Ezt a városi tanács utasítása alapján az adóügyi osztály vetette ki, tartotta nyilván és intézte a behajtását. 1903-ban, 1914-ben, majd 1922-ben a város újból szabályozta az átírások után fizetendő illetéket; a várost illető részt ekkor már a fogyasztási adóhivatal szabta ki. A helypénzszedés iratai (c. állag). A közgyűlés 1877-ben állásbér és helypénzszedési árszabályzatot dolgozott ki az országos vásárok alkalmára (382. sz.). Az 1924-ben és 1940-ben (módosítva 1943-ban) kiadott újabb szabályrendeletek ill. díjszabások már érintették a heti és napi (élelmiszer) piacokat is. A helypénzt a fogyasztási adóhivatal szemlészei szedték be. Az iratanyagnak csak töredéke maradt fenn.