Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

újabb rendelkezéseknek megfelelően újjáalakították az árvabizottmányt: elnöke a járásbíró, 4 ülnökből és egy gyámnokból áll. A magyar jog részleges visszaállításakor, 1861-ben az országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte az 1853 óta Magyarországon is alkalmazott osztrák polgári törvénykönyvet. Elvileg az árvaügy terén is visszahozták az 1848 előtti gyakorlatot, a hatósági szabályozás egészét a törvényhatóságokra bízva. Csongrád Vármegye Bizottmánya már az 1861. január 8-i közgyűlésén határozatilag kimondta, hogy halaszthatatlanul szükségesnek tekinti egy központi árvaszék megalakítását. Az új testület Csongrád Vármegye Árvabizottmánya néven 1861. június 14-én meg is kezdte működését. Vásárhelyen időközben, 1861. január 15-ével visszaállt a rendezett tanács. A május 15-i népképviseleti közgyűlés deklarálta, hogy „az árvák személye 's vagyona feletti őrködés" a város önálló belkormányzata alá tartozik. Az új szervezési szabályzat szerint az árvabizottmányi szakosztályt a főbíró mint elnök, a városi ügyész mint „árvák védnöke", két tanácsnok, valamint két képviselő, mint tiszteletbeli ülnökök képviselik. 1865-ben, miután a város rendezett tanácsa megszűnt, az elöljáróság maga is kérte, hogy a gyámügyek intézésétől a megye mentse fel a várost, a munkával amúgy is túlterhelt háromtagú tanácsot. A továbbiakban e funkciót Vásárhely esetében is a megyei árvatörvényszék töltötte be. Árvabizottmányi iratok (a. állag). A helybeli árvabizottmányok (árvaszék) irataiból csupán 3 betűsoros mutató maradt fenn az 1860-as évek első feléről. Ezek forrásértéke önmagukban jelentéktelen. Árvapénztári iratok (b. állag). Az árvák és gondnokoltak hozzá utalt vagyonát az árvapénztárnok (közgyám) kezelte, melléje ellenőrt rendeltek. Az árvapénztárnok nyilvántartást vezetett a pénztár bevételeiről és kiadásairól, ezekről rendszeres időközönként számadást készített. Az árvapénztár a mindenkori árva- ill. gyámügyi hatóság felügyelete alatt, annak utasításai (utalványozásai) alapján, viszont a város jogállásától függetlenül mindvégig helyben működött. Iktatott iratanyagából egyedül a segédkönyvek maradtak fenn, azok is hiányosan. Teljeskörűen rendelkezésre állnak viszont a pénztári számadások, ezek alkotják a fond gerincét. Kutatásuk raktári jegyzék alapján történhet. Forrásértékük a pénzintézetek alapítása előtti idők hitelélete vizsgálatánál lehet számottevő. Terjedelem: 157 kötet 5.46 fm