Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY,^^ FŐÜGYÉSZÉNEK IRATAI IV, B.J.407, (1870—) 1872-1944 (—1945) A tiszti főügyész jogait és kötelezettségeit először az 1870: XLII., majd az 1876: VI., az 1877: XVIII. és XX., az 1886: XXI. és XXIII., végül pedig az 1929: XXX. tc. állapította meg. Tagja volt a törvényhatósági közgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak, a tanácsnak, és valamennyi jogi vagy vagyoni vonatkozású ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak. A jogi végzettséghez kötött tisztség feladatköre alapvetően kétirányú volt. Egyfelől őre volt a törvénynek, a törvényhatóság szabályrendeleteinek az önkormányzat minden ágában és a közgyűléseken; a törvényhatóság határozatai ellen a főispán útján fellebbezhetett a belügyminiszterhez. Másfelől, mint a törvényhatóság jogtanácsosa, véleményt adott jogi vonatkozású ügyekben, a bíróság előtt képviselte a várost, közreműködött a város árlejtési, árverési, bérleti stb. tervezeteinek elkészítésénél, törvényes alakban kiállította a szerződéseket és őrködött feltételeik pontos megtartása fölött, továbbá törvényesen fellépett a megkötött szerződésekből eredő kötelezettségek elmulasztása esetén. Kisajátítási tárgyalásoknál és kártalanítási eljárásoknál képviselte a várost, eszközölte az alapítványi tőkék és kamataik behajtását. Jelen volt a pénztárak vizsgálatánál. A közadók végrehajtásánál a pénzügy igazgatóság megkeresésére a kincstárt képviselte. Előadója volt a rendőrkapitányság határozatai ellen a tanácshoz, mint másodfokú hatósághoz föllebbezett ügyeknek. Végezte az árvaszék ügykörében a törvény által számára kijelölt teendőket, és per útján behajtotta az árvapénztárt illető követeléseket. Általános iratok (a. állag). A sorszámosan iktatott iratokhoz kisebb hiányokkal iktatókönyvek és mutatók állnak rendelkezésre. Peres ügyek iratai (b. állag). A fennmaradt, anyagi jellegű követelések érvényesítése kapcsán keletkezett peres iratokat nem iktatták, hanem a felek nevének megfelelően abc-rendben gyűjtötték. Árvaügvi iratok (c. állag). Az árvapénztárt illető magánjogi követelések rendezéséhez kapcsolódó iratokat külön iktatták. A sorszámosan iktatott iratok segédkönyvei erősen hézagosak. A tiszti főügyészi iratok forrásértéke jelentéktelen, ez különösen érvényes az utóbbi két állag esetében.