Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

Előszó

A fondsorozatok és az egyes fondok ismertetésekor számos nevet említettünk, de ebben nem voltunk követke­zetesek. A teljesség igényének kielégítését nem vállaltuk. A fondképző története szempontjából legjelentősebb sze­mélyiségeket akkor neveztük meg, ha személyük fontos tény­nyel volt összefüggésben, másokat azért említettünk meg, hogy a feltőrt adatok ne menjenek veszendőbe. A szolgabí­rák névsora az 1849 és 1871 közötti átmeneti időszakban azért teljes, mert a gyakori átszervezések miatt a járósok és kerületek korabeli elnevezésében a legnagyobb zűrzavar mutatkozik, 8 a szolgabíró személye az egyetlen biztos to­rnásza a kutatónak. A Függelék névsorai és vázrajzai szintén a kutatók tájékozódását szolgálják. Sajnos, a szegényes tipográfia alig nyújt lehetőséget az óhajtott kiemelésekre, a strukturális megkülönböztetések érzékeltetésére. A szerény lehetőségekkel igyekeztünk úgy élni, hogy a kötet minél áttekinthetőbb legyen. Munkánk során haszonnal forgattuk az ismert kéziköny­veket, a levéltáros szakirodalom itt is gyümölcsöztethető alkotásait. De minthogy az immár két évtizede kívánt típus­fondtörténetek nem készöltek el, s minthogy az egyes tör­vényhatóságok működésében több a különbség, mint az azonos­ság, magukból az iratokból indultunk ki. Ennek ellenére egy tájékoztató bibliográfia összeállítását és közlését nem tartottuk mellőzhetőnek. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Csongrád Megyei Le­véltár kiadványai Segédletek nevű sorozatának első kötetét, a .Csanád megye levéltára 1710—1950" (Szeged, 1984. Szer­kesztette Blazovich László) c. ismertető leltárt, amely például és tanulságul is szolgált számunkra. Éppen a Csanád megyei kötet előzetes és utólagos szakmai vitájában, valamint a jelen ismertetőről folyt eszmecserék során merült föl elvi kérdésként a szerkezet. A levéltár struktúrája ugyanis a hivatali szervezet felépí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom