Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE KÖZPONTI VÁLASZTMÁNYÁNAK IRATAI

Az országgyűlési választások lebonyolítása az 1848 és 1875 közötti időszakban az új országgyűlés összehívásáról szóló királyi leirat és a felsőbb (képviselőházi, belügyminiszteri, helytartótanácsi) rendeletek vétele után a megyebizottmányi ülésen vette kezdetét. A bizottmány megállapította a megye helységeinek választókerületi beosztását, és megválasztotta a központi választmányt. A választmány az alispán elnökletével működött, tagjai az egyes helységek megyei bizottmányi képviselőin kívül a községi bírók és jegyzők voltak, A választások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a választmányi üléseken tárgyalták meg, ezekről jegyzőkönyvet készítettek. A központi választmány állandó kapcsolatban volt a megyei bizottmánnyal, rendszeresen beszámolt neki, s rajta keresztül kapta meg a kormányhatóságoknak a választásokkal kapcsolatos intézkedéseit, rendeleteit. A választók összeírására a központi választmány saját tagjaiból küldöttséget nevezett ki, meghatározta az összeírások elkészítésének határidejét, gondoskodott a végleges választói névjegyzék elkészítéséről, kitűzte a választás napjót, állást foglalt, döntött minden, a választásokkal kapcsolatos kérdésben. A választás lebonyolítását választókerületenként önálló küldöttségek végezték, ezeket a központi választmány tagjaiból alakították. A központi választmányokat egy-egy törvényhozási ciklusra választották, a választások befejeztével azonban működésük gyakorlatilag megszűnt. Az 1874: 33, tc.-be foglalt új választójogi törvényt 1913-ig alkalmazták. Ennek alapján a megyei törvényhatósógi bizottság a saját kebeléből három évre központi választmányt alakított, tagjait a három év eltelte után újra kellett választani. A választmány elnöke az alispán volt. Állandó jellegű testületként működött, kettős feladatot lótott el: minden évben összeállította