Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLETEINEK IRATAI

d/ 1843 márciusától közgyűlési határozat rendelte el a tanúvallomások levéltárba helyezését. A vármegye szolgabírái évente adták levéltárba mindazokat a tanúvallomásokat, amelyeket az alispán utasítására fel kellett venniök. Az aktákon lévő közgyűlési szám csak azt jelzi, hogy az illető szolgabíró - sőt egy esetben egyszerre három szolgabíró - a levéltárba helyezte a legkülönfélébb ügyekben felvett tanúvallomásokat. Az egyes iratokon semmilyen jelzés nincs magára az ügyre vonatkozóan. A tanúvallomások egy része semmilyen számot sem visel. Az állagnak segédlete nincs, A közgyűlési számok sorrendjében, a szám nélküli iratok időrendben és szolgabírák szerint vannak elkülönítve. Esetleg a közgyűlési elenchusok segítségével kutathatók, e/ Mesterségesen létrehozott állag a kertészségek irataiból. Segédletük nincs. f/ A nemességi iratok állaga azoknak a nemeseknek az iratait, ill, azok másolatait tartalmazza, akiket a vármegye a kebelébe fogadott, A betűrend és a mutatók megkönnyítik a kutatást, i/ A megyegyűlésen bejegyzett és a vármegye levéltárába elhelyezett végrendeleteket tartalmazza. Ezeken rajta van a közgyűlési szám, a beadás és az esetleges kiadás kelte is. Lajstrom és három iratjegyzék segíti a kutatást. j/ Az 1827: 8. tc. által kijelölt országos bizottság 1829. évi javaslatai (Operata Deputationalium Systematicarum) k/ A be- és kitáblázások, váltóóvósok állagában a vármegye hatáskörébe tartozó vagyonjogi ügyek vannak, amennyiben nemesi tulajdont vagy haszonvételt érintettek. A kisgyűléseken kerültek bejegyzésre. 1/ A megyei tömlöc rabnyilvántartása úgy keletkezett, hogy a vármegye tömlöcének hadnagya időszakonként köteles volt jelentést tenni a közgyűlésnek. Ezek a jelentések a b/ állagban vannak, A hadnagy napi kimutatást ve* zetett a rabokról. A két kötet párhuzamos: az első kö-