Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI

h/ Tisza- és töltésszabályozási iratok 0,26 fm 1853—1860 1—2, d. Iratok 1853--1860 i/ Kertészséqekre vonatkozó iratok 0,26 fm 1848—1856 1—2, d. Levelezőkönyvek, hirdetőkönyv, marháslevelsk jegyzőkönyvei (Alsópusztaszer, Anyás, Baks, Dongér, Homok, Sövényháza, Hantház és Dóc) 1848--1856 j/ Vegyes kimutatások 0,98 fm 1849—1858 1, d. Álláskérelmek, tisztviselői névjegyzékek 1850--1854 2—3, d, Egyenesadó-összeírás 1850/1851 4, d. Vegyes kimutatások 1849—1858 5, d. Tanyai és pusztai lakosok összeírása 1852 6, cs. Népmozgalmi tabellák 1851—1852 A megyefőnöki iroda irattárát Szegeden, a megyehatóság székhelyén alakították ki, elkülönítve a megye történeti levéltárától, amelynek anyagát továbbra is a megye régi székhelyén, Szegváron kezelték, 1858 novemberében a msgye régi levéltárát is Szegedre költöztették,Ettől kezdve a megyei levéltárnok kezelte a megyehatóság irattárát is, 1860-ban, a visszaszállítás előtt kiválogatták a megyehatóság Szegedre vonatkozó iratait. Ezek külön regisztratúraként Szeged város levéltárába kerültek. (Megjegyzendő, hogy ennek ellenére számos szegedi vonatkozású irat található a szentesi levéltárban őrzött megyefőnöki fondban is,) Az állagok jelentős része a korabeli irattárban is külön kezelt sorozat volt. Ezek kutatásához használhatók a b/ állag segédkönyvei, a/ Az elnöki iratokat évenként újrakezdődő sorszámok szerint iktatták. Az iratok jelentős része és a segédkönyvek 1853-tól német nyelvűek, b/ Az általános iratokat az a/ állagéihoz hasonlóan iktatták, A segédkönyvek nyelve 1854-től német.