Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI

el megyéjébe, az első tisztviselőket ő nevezte ki. 1725ben bekövetkezett halóla utón a király nem nevezett ki új főispónt 1730-ig, addig a szegedi kamara prefektusa és a legnagyobb megyebeli birtokos, gr. Károlyi Sándor kormányzott, az 1727. évi tisztújításon pedig egy kiküldött főispán elnökölt. 1730-ban br. Révay Mihály Szegváron elfoglalta főispáni székét. Az ő közbenjárására nyerte el a megye 1731-ben címerét és pecsétjét az uralkodótól. 1786-ban az egyesített Békés—Csanád—Csongrád megyét magába foglaló nagyváradi kerület élére Teleki Sámuel királyi biztos, főispáni helytartó került, őt 1787ben Haller József váltotta fel. A vármegye önállóságának helyreállítása után gr. Pálffy Lipót örökös főispán 1790. április 20-án foglalta vissza elnöki székét. 1808-ban hg. Grassalkovich Antal lett a megye örökös főispánja. Alig foglalkozott vármegyéje ügyeivel, ezért az uralkodó 1825-től - bór Grassalkovich nem mondott le - főispáni helyetteseket nevezett ki, az elsőt gr. Keglevich Gábor személyében, aki még abban az évben megtartotta a 19 évig elmaradt tisztújító közgyűlést. Az adminisztrátorok igen nagy mértékben hatottak a megye nemességének politikai arculatára és állásfoglalásaira. Közülük gr. Károlyi Lajos és György megyebeli nagybirtokos, Bene József szintén megyebeli hivatalnok-köznemes volt. l848~49-ben Kárász Benjámin megyebeli birtokos volt a megye főispánja és egyúttal kormánybiztosa. 1849 februárjában és márciusában gr. Batthyány Kázmér - több törvényhatóságra kiterjedő hatáskörrel - vezérfőispán-kormánybiztosként működött Szegeden. 1849-ig Csongrád vármegye főispánjai nem hagytak hátra saját irattárat. 1849 és 1860, valamint 1862 és 1865 között főispánok helyett - feladatukat a korábbihoz képest kibővített és kombinált formában, közvetlen operativitással ellátó -