Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYEINEK IRATAI

28. d. Felmentéskérések Anyakönyvi kivonatok 29, d, A tiszántúli járás iratai b/ Újoncozási iratok 0 1, d, A csongrádi járás állítási la jstromai 2, d, A mindszenti (központi) járás sorozási iratai 0,24 fm 1945--1950 1857—1858 1873—1874 1945—1950 1945—1948 1849 őszén a császári hatóságok intézkedtek a hadkiegészítés módjáról, A kialakult gyakorlatot szentesítette az 1858, szeptember 29-én kiadott császári nyílt parancs, amely „Törvény a hadsereg kiegészítése tárgyában" címen jelent meg, és 1858, november l-jén lépett hatályba,A rendelet szerint a sorkötelesek 20, életévük betöltése után kerültek állítás alá, A járási hatóságok - a községi elöljáróság és a lelkészek, közreműködésével - elkészítették a sor alá esők névjegyzékét. Kijelölték a köztudomásúlag alkalmatlanokat és a hivatalból felmentendőket, majd a jegyzékeket közszemlére tették. Ezután lehe tett felszólamlással élni, ill, felmentést kérni, A kiiga zított névjegyzéket a felmentéskérelmekkel együtt a megyei hatósághoz terjesztették fel, A felmentésekről egy katonai és polgári személyekből álló bizottmány döntött. Ezután következett a sorshúzás, majd pedig az állítás, A kiegyezés után több törvény született a véderőről, a legfontosabbak az 1868: 40, és az 1889: 6, tc. Az újonc állítás leírt gyakorlata lényegében változatlan maradt, A megye, területét sorozójárasokra osztották. Ezek általában egybeestek a közigazgatási járási beosztással, A katonai sorozásokkal kapcsolatos teendők egy része, így az állítási lajstromok elkészítése a felszabadulás után a járási főjegyzők hatáskörébe tartozott, az így keletkezett iratok az előző korszakokhoz hasonlóan külön kezelt anyagként kerültek a levéltárba.