Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TISZTI FŐÜGYÉSZÉNEK IRATAI

irattárába kerültek. A törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek fogalmazványai között vannak az állandó választmányi jegyzőkönyvek fogalmazványai is 1886—1902-ből. CSONGRÁD VÁRMEGYE TISZTI FŐÜGYÉSZÉNEK IRATAI A nemesi vármegye (fő-) ügyészének feladat- és hatáskörét nem szabták meg pontosan törvényes előírások, de már a feudális korban körvonalazódtak azok a kötelmei, amelyek később nyertek meghatározást a törvényekben. Általában a vármegyét képviselte peres és egyéb jogi ügyekben, és tisz ti vizsgálatokat folytatott. A vármegye központi tisztviselője volt, a közgyűlés választotta, annak tartozott fele lősséggel. Ez 1848—1849-ben is így maradt. A tiszti főügyész hatáskörét és feladatait az 1870: 42. tc. 60. paragrafusa szabályozta, ezt módosította az 1886; 21. tc. 67. és 70, paragrafusa. A tiszti főügyész a törvényhatóság központi tisztviselője, jogtanácsosa. Minden jogi ügyben ki kell kérni a véleményét. A törvény őre, s mint ilyen a törvényhatóság határozatai ellen fellebbezhet a főispán útján a belügyminiszterhez. Képviseli a vármegyét magán- és széksértési ügyekben, eljár fegyelmi ügyekben, adóbehajtósban és végrehajtósban a kincstárt képviseli. Tagja a közigazgatási bizottságnak és az árvaszéknek, védelmezi az árvák és a gondnokoltak ügyeit. A törvényhatósóg választja hat évre. Dogvégzett embernek kell lennie. A későbbi törvények és vármegyei szabályrendeletek ezeken csak annyit változtattak, hogy a felszabadulás után átmenetileg a főispán nevezte ki a vármegye főügyészét. Csongrád vármegye 1723. október 6-i első nemesi közgyűlésén részt vett Zaffiry Imre kinevezett vármegyei