Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

Előszó

CSONGRÁD VÁRMEGYE ÉS LEVÉLTÁRA Az ősi Csongrád vármegye az államalapítás és -szervezés eredményeként jött létre, első ismert okleveles említése 1075-ből való, A Tisza mindkét partján terült el Alpártól Zentáig, Szelevénytől a Marosig, Hódmezővásárhelyt azonban nem foglalta magóba. Központja Csongrád volt, A tatárjárás elpusztította a vármegyét és székhelyét, Magyar birtokos családok, kun és szerb betelepülők népesítették be újra, ezzel párhuzamosan a királyi vármegye átalakult nemesi vármegyévé. Területe többször is változott, déli határain belül volt Szabadka és Mohol is, Szeged a tatárjárás után városi előjogokat kapott, majd 1498-ban szabad királyi város lett, Csongrád elvesztette székhelyi jellegét, a várral megerősített Szeged vált a megye valóságos központjává. A középkori Csongrád vármegye 1542-ben, Szeged török kézre kerülésével fölbomlott. Tiszáninneni területei azonnal, a tiszántúliak 1551—52-ben török fennhatóság alá kerültek, majd Gyula eleste (1566) után a királyi Magyarországgal és Erdéllyel való korábbi kapcsolatai ritka és rendszertelen alkalmakra szűkültek, Csongrád vármegyét 1635-ben Pest, 1647-ben Heves, 1649-ben pedig Borsod megyéhez kapcsolták, s az elmenekült birtokos családok és a vármegye hatóságai levelezés vagy kiküldött szolgabírák útján érintkeztek a hódoltság lakóival, 1686-ban Szeged bevételével, majd 1697-ben a zentai győzelemmel a régi vármegye területe végleg felszabadult a török uralom alól, Újjászervezésére - az 1715: 92. tc, értelmében - 1723-ben került sor: az október 6-i nemesi 'közgyűlés megalkotta az új megyeszervezetet. Az újjáalakult Csongrád vármegye területe jelentősen megváltozott a középkorihoz képest. Szeged 1715-ben viszszanyerte szabad királyi városi jogállását, így saját törvényhatósága lett, Hódmezővásárhely a megye része lett, Zenta, Kanizsa és Szabadka azonban a szomszédos vármegyék-