Barta László - Labádi Lajos - Takács Edit: Csongrád Megye Levéltára 1723-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 2. (Szentes, 1986)

CSONGRÁD VÁRMEGYE TÖRVÉNYKEZÉSI HATÓSÁGAINAK IRATAI

d/ Kimutatások, tabellák 1—2, k. Polgári perek tabellái 3. k. Bűnügyi tabellák 4, k. Sommás perek tabellája 0,14 fm 18501850 18501855 1852 1854 1852 5, k, Betáblázások betűrendes mutatója 1851—1855 A fondképző 1850 szeptemberében kezdte meg működését. Élén Müller Lajos bíró állott. Mint első folyamodású bíróság járt el a hatáskörébe tartozó polgári perekben és kisebb jelentőségű bűnvádi ügyekben, A leggyakoribb polgári perfajták voltak: adóssági, árverési és csőd-, birtokhábórítási, telekkönyvi és betáblázási, haszonbérleti, szolgálati, munkabér-, gondviselési, kártalanítási és kártérítési ügyek, • valamint osztályos egyezségek. Ezek közül az ügyek közül a járásbírósóg hatásköre azokra terjedt ki, amelyekben a szóban.forgó összeg nem haladta meg az 500 pengő forintot. Dóval kisebb azoknak az ügyeknek a köre, amelyekben a járásbíróság bűnfenyítő hatóságként jórhatott el. Hatásköre csak kisebb kihágási ügyekre terjedt ki, amelyekben a büntetés legfeljebb háromhónapi fogság lehetett. A súlyosabb ügyeket köteles volt a járásbírósóg az I, osztályú .társasbitósághoz, ill, a megyetörvényszékhez utalni, a/ A bíróság működését a felettes hatóságok részletező rendeletei szabályozták. Ezeket a megyetörvényszék elnöke továbbította a járásbírákhoz, megtoldva saját utasításaival és magyarázataival. E rendeleteket a járásbíró a peres iratokkal együtt iktatta, de azoktól elkülönítve, elnökileg kezelte, így az elnöki iratok peres iktatószámot viselnek, és a c/ állag segédkönyveivel kutathatók. Nyelvük magyar és német. b/ és c/ A járásbíróságok működését szabályozó rendelet intézkedett arról, hogy a járásbíróságok előtt a szóbeli eljárás minden lényeges pontját, valamint az ítéletet az indoklással együtt folyamatosan vezetett jegyző könyvbe kell foglalni, A polgári, ill. a bűnvádi ügyekről