Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A FEUDALIZMUS KORA

kulásáig minden szolgabiró köteles volt részt venni a megyei törvényszék ülésein; a táblabírók törvényszéki működésének megkezdése után már csak felváltva jelentek meg a szoigabirék a megyei törvényszék ülésein. Közigazgatási feladati-, nagyon sokrétűek: részt vett a katonaállitásban, a nápességösezeirás munkálataiban, a közmunka, előfogat ellenőrzésében; a kczmunka-összeirásban, a nemesek összeírásában stb; az alispán által leküldött törvényeket, rendeleteket, megyei statútumokat kihirdettette járásában. A megyei törvényszéken való részvételén kivül még minden járási szolgabiró szóbeli itélőszéket tartott. Ezen kivül az uriszéken is részt vettek, sőt, miután az- 1848. évi törvények értelmében megszűnt az xirissék, az eddig ott tárgyalt ügyek is a szolgabírói biráskodás elé kerültek. A negye benépesülésével fokozatosan nőtt a járások szarna. 1846-ban már 4 járásra oszlott Csanád megye. A megye feudális kori szolgabÍróinak iratai közül mindössze 2 doboz irat maradt fenn. Ezen fond a 4 járás: /makói, nagylaki, battonyai, palotai/ szóbeli bíróságának jegyzőkönyveit és iratait tartalmazza /1844154S évek/. Kutatni az iratok átnézésével lehet. Terjedelem: 2 doboz, 2 kötet 0,34 fm 1844-1849 1-2.d. Iratok /Szóbeli perek jegyzőkönyvei OSAIÚD_YÍREES/S 3ZOL&AEIRülKAK_IRATÁI _IV.A._28. 1344-184? 4.k. 3.k. ós iratai/ A makói járás szolgabirójának szóbeli bíráskodási j egyzőkönyve Bitang marhák jegyzőkönyve 1844-1649 103C-I842 1847