Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

viselőkből. Irányitó szerv a megyei főnök illetve az un. megyehatóság volt. Ha árvabizottmány nem alakult, a járásbíróság feladata volt az árva-agyek kezelése. 1952-ben egy ujabb rendelet lehetővé tette, hogy több közság együttesen alakitson árvabizottmányt. —A Nagylaki Árvabizottmány 1054. szeptemberében alakult meg. Tagjai 1 fizetéses, 8 fizetés nélküli ülnök, 1 pénztárnok, 1 számvevő, 1 ellenőr, 1 Írnok és 1 szolga. A főtörvényszák 1855ben hagyta jóvá a bizottmány megalakulását. Az árvabizottmány feladata volt az árvák örökösödési, általában vagyoni érdekvédelmi ügyeinek intézése, képviselete. A fond anyagát tanácsülési jegyzőkönyvek és árvapénztári dokumentumok képezik, melyekből az árvák ügyeinek intézését az árvaszákek létrehozásáig követhetjük. Terjedelem: 5 doboz, 31 kötet 1,70 fm 1-3.k. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1855 -1859 4-7.k. Jogtudó ülnöki jegyzőkönyvek 1855 -1859 8-12.d. Iktatott iratok 1855 -1859 13-15.k. Beadványi j egyzőkönyv 1855 -1859 17-20.k. Mutató • 1855 -1859 21-25.k. Arvapénztári főkönyv 1855-1859 26-30.k. Árvapénztári napló 1855 -1859 31-35.k. Követelési könyv - Nagylak 1855 -1857 34. k. Követelési könyv - Sajtény 1856 -1853 35.k. Követelési könyv - Kagyarcsanád 1857 -1860 35.k. Követelési könyv - Nagylak 1850-1859 Forrás és irodalom: A tárgyalt fond iratai. Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában. Levéltári Szemle 1973/2. 176-188. Jenéi Károly: Az árvaszéki iratok forrásértéke és selejtezhetőségé. Levéltári Hiradó 1955. 322327.