Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

Csanád vármegye és levéltára történetének vázlata

CSANÁD|VÁRKEG/EJÉs|LEVÉLTÁRAj TÖRTÉNETÉNEK|VÁZLATA | A Karos mindkét oldalán fekvő középkori Csanád megyét, amelynek mindennapjaiban rrindvégig fontos szerepet játszottak a Csanád nemzetség tagjai és a csanádi püspökség intézményei, a török hódoltság idején elsöpörték a történelem viharai. A török világ után- mivel a karlócai "békével /1699/, illetve a pozsareváci békével /1718/ lesárult felszabadító háborúk az addig már csak nyomokban meglévő folytonosságot is megszüntették - a megyei élet minden területét ujjá kellett szervezni. Erre azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után lehetett gondolni. Bár III. Károly az 1715- évi országgyűlésen elfogadta, hogy a töröktői visszafoglalt részeket visszakapják az érintett megyék /1715• 92.tc./, az udvar azonban a jól bevált horvátországi és szlavóniai példa alapján az újonnan felszabadított területek védelmére megszervezte a katonai igazgatás alá rendelt tiszai és marosi határőrvidéket, ezért az újraalakuló Csanád megye korábbi területének csak a Karostól északra fekvő kisebb részeivel rendelkezhetett. A megye többször sürgette és kérte az udvart, hogy joghatóságát volt területének a Karostól délre fekvő nagyobb részére is kiterjeszthesse, ennek azonban az udvar csak részben tett eleget. A marosi határőrvidék feloszlatása /1750/ után annak területéből csak Csanád, Sajtény és Nagylak került Csanád megyéhez. Korábbi területének többi részén Temes és Torontál megyék osztoztak. A AVIII. század húszas éveiben újjáalakuló megyéhez kezdetben csak négy helység /Kakó, Eattonya, Földeák és Tornya/ tartozott. A megyegyülést kellő nemes hiányában jó ideig nem tudták Összehívni. Az elsőre 1730ban került sor. A megye székhelye a Karostól délre fekvő és egyébként is elpusztult /majd ujranépesedése után 1779-ben Torontál megyébe átcsatolt szerb-német/ Csanád helyett az izmosodó mezőváros, Kakó lett. A XVIII. század második felére kiépült és megszilárdult a megyei közigazgatás szervezete. A munkában jelentős szerepet játszott a Kávay család, amelynek tagjai több