Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A KAPITALIZMUS KORA

CSANÁD MEGYE 03.KIR. MEGYEHATÓSÁGANAK. FŐISPÁNI HELYTARTÓJÁNAK /VALAMINT CSANÁD-AriAD-T0RONTÁL K.E.S. VÁxíMBGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI A főispán a kapitalizmus-kori Magyarországon a vármegyében működő legfontosabb politikai tisztségviselő volt, a centralista törekvések megtestesítője, aki a törvényhatóság felé közvetítette a kormány intencióit, ellenőrizte az állami rendeletek végrehajtását, az állami tisztviselők felett pedig felügyeletet gyakorolt. A szabadságharc leverése utáni időszakban Csanád megye közigazgatását a birodalmi centralizáció jegyében a császári és királyi megyefőnök irányította. 1654. február 1-én Csanád megyét egyesitették Békés megyével, és csak 1860 végén nyerte vissza önállóságát. A magyarországi provizórium időszakéban a megyék közvetlen kormányzását a főispáni helytartók, királyi biztosok látták el, akik közvetlenül a Magyar üdvari Kancellária és a visszaállított Helytartótanács alá voltak rendelve. A kiegyezési tárgyalások alatt, 1865-től újra főispánokat neveztek ki a megyék élére. A dualizmus korában először az 1870 XLII. tc. szabályozta a főispán ellenőrzési és felügyeleti jogkörét. A megyei közgyűlések előtt számonkérc széket tartott. Evenként egyszer megvizsgálta a hatósági tisztviselők hivatali tevékenységét. Vizsgálatot rendelhetett el a mulasztásban vétkes tisztviselő ellen állásából felfüggeszthette,és ideiglenesen mással helyettesíthette. Tisztújító széken gyakorolhatta a kijelölés jogát. Az 1886. évi XXI. tc. tovább bővítette a főispán korábban is igen széles hatáskörét. A főispánt a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezte ki. Közvetlenül a belügyminiszter alá volt rendelve. Egyszerre több törvényhatóságban is lehetett főispán ugycjaaz a személy. Az 1886-os törvény fenntartotta a főispán ellenőrzési és felügyeleti jogkörét a törvényhatósági közigazgatás felett. A közigazgatási bizottság létrejöttével valamennyi bizottság