Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A FEUDALIZMUS KORA

As iratok évek és ssámok /numerusok/ sserint vannak rendesve. A számmal nem rendelkező és be nem sorolható iratok követik a számozott iratokat év szerinti sorrendben. Az iratok túlnyomó többságükben latin nyelvűek, néhány német nyelvű feljegyzés is szerénél. Átnézéssel kutatható. lerjedelem: 1 doboz 0,10 fm 1.d. Irat ok 1710-1603 Források és irodalom: A tárgyalt fond iratai. Oltványi Pál: A csanádi püspöki megye birtokviszonyainak rövid története. Szeged. 1S67. Takáts Endre: Gróf líádasdy László csanádi püspök /1662-1729/. Szeged, 1943. Barna János-Sümeghy Dezső: Kémes családok Csanád vármegyeben. Kakó. 1913. Borovszky Samu: Csanádvármegye története 1715-ig. I. Kp. 1893. Szentkláray Jenő: Közállapotok Csanád vármegyében a török uralonT.uán. In: Csanád megyei Régészeti és Történelmi Társulat Évkönyge II. 1890/1891. Ep. 1892. 3-43. illetve Századok, 1892. ' CSAKÁD ő/. gKÜUK ^^A^ScálL^^'^ TBSTuLMIIE

K IRAT AI A magyarországi feudalizmus évszázadain keresztül a nemesi vármegye önkormányzatának legfőbb szerve a nemesi közgyűlés volt. Kig kialakulásának kezdetéi: fő feladata as igasságssolgál tatás volt, hosszú fejlődés eredményeként a X7l.II. században már jobbára ccak a közigazgatás ügyeit intézte, az igazságszolgáltatás feladatát pedig a fokozatosan kialakuló vármegyei törvényszék /sedria/ látta el, A vármegye nemesei a rendes, általános közgyűléseken /rene ralis eongregatio/ kivül rész- vagy kisgyüléseket /particularis congregatio/ is tartottak. A közgyűlést általában az alispán /vicecomes/ hivta össze,és elnökölt is azon, mivel a főispán