Blazovich László: Csanád Megye Levéltára 1710-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 1. (Szeged, 1984)

A FEUDALIZMUS KORA

mázza./ CSANÁDJTÍfflffiGJfE FŐISPÁNJÁNAK_IRATAI _IV.A._2Q. 1710-1803 A főispán /supremus comes/ feladata az volt, hogy a kirá­lyi és felsőbb rendeleteket a megyében végrehajtassa. Ő elnö­költ a sedrián és a megyei nemesség közgyűlésén /congregatio/. Csanád megyében - mint láttuk - 1777-ig a csanádi püspök volt i főispán. Az iratok között találkozunk leiratokkal. Ilyen példa ul az, amellyel Nádasdy Lászlót püspökké és főispánná nevezte ki I. József. A király halála után felesége, Eleonóra uralkodó, nőként /iraperatrix/ küldött leveleket a megyének. Ezekben érte­sítette a i,örvényhatóságot a "Rákócianusokkal" kötött egyezség ről, megparancsolta a prédálók és vagabundok üldözését. A hosz szas háborúk után előbb állatvész, majd járvány tört ki az or­szágban. Eleonóra leiratában szerepel, hogy a mezőkön és uta­kon temetetlenül hevernek az állatok tetemei. Elrendelte, hogy földeljék el'ezeket, hogy ezzel is elejét vegyék egy járvány kitörésének. Az 1712-ben a kormányzást átvevő III. Károly már járványt említett levelében és megtiltotta, hogy bizonyos te­rületekkel /Erdély, Zemplén r-tb./ érintkezzenek. Az 1716-ban kitört török háborúval kapcsolatban a király több rendeletet intézett a megyéhez. Ezekben szó volt a katonaság téli beszál­lásolásáról /1716. novemberétől 1717. áprilisáig/, a salétrom­hiányról stb. A háború utáni időszakban fokozatosan az 1723! 47.tc. alapján felállított Helytartótanáccsal folytatott levelezés lépett az uralkodói leiratok helyébe. Találkozunk or szággyülési meghívóval /1722/, a só 1 imitációjára való felszó­lítással. A szökött katonák felkutatását is a vármegyék köte­lességévé tették. A király elrendelte továbbá, hogy a kolduló­kat, csavargókat szállítsák vissza saját megyejükbe,és ott fog ják őket munkára. A Helytartótanács felszólította a megyét ar ra, hogy irják össze az orthodox vallásuakat. \A katonaság ellá

Next

/
Oldalképek
Tartalom