Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

miként bűnhődik a tettes akár életével is. Az 52. szabály viszont kimondta: aki valakit nem előre kitervelt módon megsebesít, kártérítést tartozik fizetni, mégpedig egy éven belül, három részletben. A 88. szabály a kártérítés összegét 4 márkában határozza meg. Ha a vétkes egy fizetési időpontot elvét, teljes vagyonával bűnhődik.103 Több apróbb szabály közül a gyermekekre, szolgákra vonatkozó artikulusokat emeljük ki. E szabályok szintén a Szász tükör szellemiségében fogantak. A szülő kenyerén élő gyerekért a szülő felelt. Verekedés, adósság vagy becstelen tett esetén a szülő köteles volt gyermekét hat hét alatt kiváltani. A gyermek vagy szolga a játékban nem veszíthetett többet, mint a nála lévő pénzét és a magán viselt ruhát. Ez utóbbit a szülő vagy az úr 3 garasért kiválthatta. A ruhán felül lekötött bármiféle zálogot a nyertes 6 garas fejében köteles volt kiadni, s ennyiben állapították meg a kiváltási összeget akkor is, ha a férj felesége ruháját játszotta el. A kiegészítések 4. pontja az egész szász tartományban megtiltotta a kockajátékot. E szabály megegyezik a Selmeci jogkönyv 28. és a Budai jogkönyv 190. artikulusával,104 a szigorú korlátozások azonban nem valószínű, hogy eredményre vezettek. A kocka- és kártyajáték a királyi udvaroktól a városi és falusi kocsmákig egyaránt szórakoztató időtöltést jelentett a középkor embere számára. Mivel a nők a középkor folyamán tartományi béke alatt álltak, és ezáltal oltalom­ban részesültek — azaz a törvény szerint sem fegyverrel, sem másképpen rájuk támad­ni nem lehetett —, a jogkönyvek súlyos büntetést szabtak ki a lányokon, asszonyokon és özvegyeken erőszakot elkövetőkkel szemben. A Zipser Willkür ugyancsak szentelt egy artikulust e témának, amely rokonítható a Szász tükör tartományi joga második könyvének 64. szabályával. A városi jogkönyvek akkor, ha a nő az erőszak után három napig hallgatott, a tettesre nem mértek büntetést. Ennél szigorúbb volt a Szepesség joga, amely szerint, ha a tett elkövetését két hiteles tanú bizonyította, a tettes akkor sem menekült, ha a nő tagadta a történteket.105 A vad- és háziállatok okozta károkról a Szász tükör nyomán számos tartományi és városi jogkönyv alkotott szabályokat.106 A Szepesség joga szintén kitért a harapós ku­tyák által okozott sérülésekre. A 73. artikulus szelídebben fogalmaz más jogkönyvek­nél. Az első harapásos esetben még bocsánatot nyert a kutya és gazdája, a sérült halála esetén azonban a kutyára is ugyanaz a sors várt. Meglepő, hogy büntetéspénzről nem esik szó az artikulusban, mindössze arra hívja fel a gazdák figyelmét: gondoskodjanak arról, hogy a kutyájuk ne sebesítsen meg senkit.107 Ssp. Ldr. II. 40. 1. sz. II. 40. § 1. Swes hunt oder her oder perd oder osse, oder swelkerhande ve it si, enen man dodet oder belemet, oder en ZW 73. sz. Ob ein Mann schädliche Thiere halt? Mit Stoßen und Beißen. Waß Recht sey? Wir haben auch daß zu einem Recht. Obein 103 ZW 52. sz., 88. sz. 104 Ssp. Ldr. III. 60. 1. sz., II. 65. sz.; ZW. 51. sz. Toldatok. 4. sz.; Budai jogkönyv 190. sz. A selmeci jogkönyv adatait lásd itt. 105 Ssp. Ldr. II. 66. 1. sz.; ZW. 14. sz.; Budai jogkönyv 257. sz. és 2. j., 284. sz. és 2., 3. j., 285. sz. 106 Budai jogkönyv 398. sz. és 2. j. 107 Ssp. Ldr. II. 40. 1. sz.; ZW. 73. sz. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom