Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
tükör második könyvének első szabályával.97 Ha két személy egymással haragban, vitában vagy perben állt, és egyikük a másik házába rontott, büntetést kellett fizetnie, sőt a gazdának joga volt a támadót megsebesíteni vagy megölni. Az önvédelemről szóló két artikulus — amelyek közül a 30.-ban szereplő Birsche szó a magyar bírság, latin birsagium átvétele — szintén rokonítható a tartományi jog vonatkozó szabályaival.98 E jogterületen a házat, annak kerítését ugyanolyan sérthetetlennek és szentnek tekintették, mint a templomot, temetőt és a városok kőfalát, amelyeken belül a város lakossága, illetve a ház gazdája békét, nyugalmat és biztonságot követelhetett magának; éppen ezért büntetlenül megölhette a rend megzavaróját. Más helyzet állt elő azonban akkor, ha valaki a bíró tudtával az ellopott jószágának a keresésére más házába ment, és ha megtalálta azt, nem kapott büntetést. Az artikulus ugyancsak rokonítható a Szász tükörben szereplővel.99 A tulajdont védte a 49. artikulus is, amely a gyújtogatóra mért máglyahalált. A tűz a járványok mellett minden középkori település réme volt, ezért szánt a tűzzel fenyegetőnek számos jogkönyv szerzője a szokásjognak megfelelően halálos ítéletet.100 A városok vagy falvak békéjét szolgálta a 35. szabály is, amely a lakott területen belül nem engedélyezte hosszú kés vagy kard viselését, legfeljebb a bíró engedélyével. Az artikulus szintén rokon a Szász tükör vonatkozó szabályával.101 Ssp. Ldr. II. 71. 2. II. 71. § 2. Binnen gesworeme vrede ne seal men nene wapene vuren, wan to des rikes denste unde to torneie, sunder swert. Alle de anders wapene vuret, over de seal men richten, went se in des rikes archte sin, of se dar mede gevangen werden. Swert ne mut men ok nicht dragen binnen borgen noch binnen sieden noch binnen dorpen, alle de dar binnen wonunge oder herberge hebben. ZW 35. Von Heckein und Meßern. Wir wollen auch daß zu einem Recht haben, daß kein Mann in Städt(e)n noch in Märkten, noch in Dörfern niet Heckei tragen soil, und kein Mann ein langes Meßert ragen soil, daß denn 3/4 Ellen lang sey, und jemand ein longer Mefier tragen solt, denn die Rechtmaaße ist, daß soil ihm der Richter mit Bürgerhülfe nehmen. Will erdaß Meßer wieder des Richters Willen trag(e)n, so sole Er kein Recht zwischen unß haben, biß auf die Zeit, daß Er dem Richter gerecht wird. E témához kapcsolódik az 50. artikulus,102 amely szerint halálos fenyegetés esetén — amennyiben megtörténte a bíró előtt tanúkkal bizonyítható — a település lakóinak szavatosságot kellett vállalniuk a megfenyegetett életéért. A Zipser Willkürben is szerepelt a középkori büntetőjogban érvényesülő két elv — a sértettnek járó kártérítés és a testi szenvedéssel járó fenyítő büntetés, amelyek révén a vétkes által megtört békét és rendet kívánták helyreállítani. Az eddigiekben láttuk, 97 Ssp. Ldr. II. 69. sz.; ZW 32. sz., 34. sz. 98 Ssp. Ldr. II. 69. sz., III. 78. sz.; ZW 30. sz., 31. sz. 99 Ssp. Ldr. III. 35. 2. sz.; ZW 33. sz. 100 ZW 49. sz.; Budai jogkönyv 2. j. 101 Ssp. Ldr. I. 71. 2. sz.; ZW 35. sz. 102 ZW 50. sz. 33
