Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
„Én, Lang Péter, a Sopronban, a Szent Mihály plébániatemplomban alapított Három király oltár rectora jó hittel ígérem, hogy mostantól kezdve minden egyes évben minden misét, amelyet rám bíznak, híven teljesítek, és az előbb említett oltár javait nem tékozlom el, hanem inkább növelem, az elvesztegetetteket és elidegenítetteket is, amint lehet, visszaszerzem. ígérem azt is, hogy minden saját javamat, amelyeket szerezni fogok, ugyanazon oltárra hagyom, kivéve azt csupán, amennyi ezekből a lelki üdvömért tartandó misékre elégséges. Ha pedig azon javakat nem növelném, vagy bármely módon eltékozolnám, attól kezdve a Nagy Testvérület urai és testvérei szabad, teljes és mindenre kiterjedő lehetőséget élvezzenek engem elmozdítani, és mást, akit akarnak, a javadalomra kiválasztani. Ezek mindegyikére és minden egyes részletére kötelezem magam saját kezem írásával, álnokság és csalás kizárásával. Az Úrnapja utáni legközelebbi pénteken az Úr [14]82. évében” (1482. június 7.).45 A tanács az özvegyek és árvák gyámolítója, azaz közgyám is volt, amint a 391. sz. bejegyzés megfogalmazza, amivel egybevág a Budai jogkönyv 295. artikulusa.46 Ezért rendeli el a tanács 1469-ben, hogy néhai Kürbis János szőlőjéből öten és Megy- gyesen lévő további három szőlőjéből ugyancsak többen nyolc évig elvihetik a termést nyilván adósság fejében, a kilencedik évben azonban kötelesek visszajuttatni a szőlőt Kürbis János második feleségétől született gyerekeinek. 1470-ben a gyerekek helyett, akik Nachem zsidó adósai 7 forinttal, a tanács tudtával és akaratából Herb Kristóf bíró fizeti ki a tartozást, és ezek után a gyerekek neki és örököseinek tartoznak.47 1474-ben a tanács kegyet gyakorolt Mager Péter özvegye számára, ugyanis elérte a mészáros céhnél, hogy mindaddig folytassa férje mesterségét, amíg újra férjhez nem megy, illetőleg amíg gyerekei felnőve át tudják azt venni. Kikötötték továbbá, hogy az asz- szony tartozik jámbor életet élni.48 A középkori városok lakossága nem homogén jogi viszonyok között élt. A polgárok és a lakosság 25-30 százalékát kitevő cselédség és napszámosok mellett laktak a városban nemesek, azok szolgálatában álló személyek, hivatalnokok, esetleg katonák — akiknek jogállását a szolgálati jog (Dienstrecht) írta le —, valamint a cselédek különböző csoportjai, akikre a feudális jobbágy-földesúri viszonyokat szabályozó uradalmi jog (Hofrecht) vonatkozott. E rétegek közül a nemesség jelent meg a Geríchts- bucfíban. 1470-ben Mischullinger Vilmos soproni ispán és városkapitány perelt felesége, Hager Pál és felesége, Erzsébet leánya, Zsuzsanna nevében Moser Konrád és felesége, Margit, szintén Erzsébet asszony leányával szemben, akire anyja az okleveleket és az összes ingatlanát hagyta. A keletkezett jogvitában, Zsuzsanna öröksége ügyében a bíró, Hanns Joachim azzal hárította el az ítélkezés feladatát magától, hogy Hager Pál felesége, Erzsébet nemes asszony volt, nem is lakott Sopronban, ezért nem illetékes ítélkezni, és érvényben hagyja az eddigi állapotot.49 1474-ben ugyancsak Moser Konrád feleségének ügye került a bíróság elé, ugyanis Ábrahám bécsújhelyi zsidó 70 font45 GB. 599. sz. A papi reverzálisokra 1. HÁZI: Egyháztörténet, passim, ld. még Németh János tanulmányát a reverzálisok nyelvi elemzésével: A soproni bírósági könyv nyelve. In: Gerichtsbuch. Bírósági könyv 1423-1531. Ediert von/Közreadja Jenő Házi, János Németh. Sopron, 2005. 69-74 p. 46 GB. 391. sz.; Budai jogkönyv 295. sz. 47 GB. 391. 398. sz. 48 GB. 437. sz. 49 GB. 405. sz. 49
