Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
kát jelentik. Sorukban hazai viszonyaink között kiemelkedő helyet foglalnak el a soproniak. A Gerichtsbuch a soproni városi könyvek sorában Sopron város kancelláriája — amint Házi Jenő gazdag forrásköteteiből kiderül20 — már a 14. század végétől párhuzamosan több kötetet fektetett fel, amelyek a 15. század első felében tovább szaporodtak. A város kancelláriájában az egyes munkaterületek elkülönítése csak a 16. század 30-as éveiben következett be, amit jól mutat, hogy a 15. században a városi könyvek használata, egy-egy eset bejegyzésének eldöntése inkább esetlegesnek mondható. Főleg a Gerichtsbuch, a Gedenkbuch és a Bürgerbüchl bejegyzései között fordulnak elő gyakran a tematikai átfedések. Már említettük az 1390-ben és az 1393-ban kezdett városkönyveket, amelyek egyik fő eleme a végrendeletek bejegyzése volt. A közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyek tulajdonképpen különálló füzetek, 1455-től 1541-ig terjedően jelentették meg. A „közgyűlési/községi jegyzőkönyvek” (15. század végétől használatos nevükön Gemeinbetrachtung-ok) közül az 1455. évi dokumentum valójában a tanácsi határozatok először prózai, majd rigmusba szedett felsorolása. Ezt követően hiány van 1496-ig, utána 4-5 jegyzőkönyv keletkezett 1523- ig, amikortól folyamatos a forráscsoport 1551-ig, majd 1580. évi a következő, amely fennmaradt. Házi Jenő 1541-ig adta ki őket, az ezt követő 10 esztendő jegyzőkönyvei kiadatlanok. A polgárjog megszerzésére vonatkozó adatok a Gerichtsbuchban, a Gedenkbuchoan és a Bürgerbüchl-ben egyaránt előfordulnak. A rendszeresen vezetett polgárkönyvek 1535-ben indulnak és 1580-ig folytatódnak, majd ezt követően 1612-től maradt fenn ilyen tartalmú kötet. Házi 1535-től 1541-ig terjedően jelentette meg őket, a különféle számadásokat és kimutatásokat pedig 1432-től kezdődően adta ki. Korábban már jelezte, a jelen kötet előszavában újra visszatért arra, hogy még négy kiadatlan könyvet őriz a város levéltára, amelyek túlnyomóan középkori forrásokat tartalmaznak.21 Közülük az egyik a jelen kötet, a Gerichtsbuch, mely az 1427 és 1531 közötti időből tartalmaz adatokat. A kötet keletkezésének, szerkezetének, alkotóinak és levéltári leírásának bemutatása nem e sorok írójának a feladata, azonban műfaji meghatározásáról illik állást foglalnia. Már Házi észrevette, hogy a kortársak bírósági könyvnek tekintették a kötetet, ugyanis Ernst Konrád városi jegyző írnoka ennek nevezi.22 Ám nemcsak az írnok, hanem a 61. bejegyzés készítésekor a varga céh tagjai, akik 1447-ben a mestervizsga és a cipők árusításának rendtartását jegyeztetik be, valamint a szabó céh tagjai, akik a céhszabályzatukat vezettetik a kötetbe 1477-ben, ugyancsak Gerichtsbuchnak nevezik a kötetet.23 Tehát a kortársak határozottan bírósági könyvnek tekintették, és a bejegyzé20 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története 1/1-7., II/1-6. Sopron, 1921-1943. Különösen 11/1-6. 21 Házi Jenő, Sopron II/6. IV-V. és a Gerichtsbuch előszava a jelen kötetben; Mollay Károly: Első telekkönyv / Erstes Grundbuch, Quellen zur Geschichte der Stadt Ödenburg, Reihe A, Bd. 1., Sopron, 1993. Előszó, valamint Szende Katalin szíves közlése. 22 Házi Jenő: A Gerichtsbuchelőszava. 23 Gerichtsbuch (továbbiakban GB.) 61. 459. sz. 44
