Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
Tamás érsek figyelt egyházmegyéjének birtokügyeire. 1366. április 12-én kérésére a király oklevelet adott ki, amelyben megbízta a ti teli, kői és boszniai káptalanokat, hogy mint hiteles helyek a kalocsai érsekség, a kalocsai és bácsi káptalan birtokügyeiben eljárjanak. Az oklevél szokásos kérést teljesít, ám mutatja, hogy a hatalmas birtoktesttel rendelkező érsekség ügyeit három káptalannak kellett intéznie. Sőt, egyéb segítségre is támaszkodott: július 6-án a pápától öt évre jogvédőket kapott.27 1360-ban intézkedett a Telegdi család birtokainak felosztása ügyében, amelyet Be- bek István országbíró parancsára végzett el a váradi káptalan. Az osztály során Telegdi Lőrinc, Miklós és Pongrác fiai: Tamás érsek, testvére, Kelemen és unokatestvérei között osztották fel az erdélyi valamint az Arad, Bihar és Csanád megyei birtokokat úgy, hogy azokat három egyenlő részre tagolták. Összesen 53 birtokban tettek osztályt, a három budai házhely és a négy szőlő felosztása pedig a budai bíró joghatósága alá tartozott.28 Lajos király és Tamás között kalocsai érseksége idején jó viszony alakult ki, mert Készei Miklós esztergomi érsek halála (1366) után a király őt szerette volna látni az érseki székben. 1367. január 3-án a heiligenkreutz-i ciszterci kolostor kiváltságait megerősítő oklevél méltóságnévsorában már mint választott esztergomi érsek szerepelt.29 V. Orbán pápa 1367. február 10-i kelettel nevezte ki, a palliumát pedig 1367. május 1- jén küldte el a veszprémi és a váci püspökök által, amelyet András fia János esztergomi olvasókanonok révén kért.30 A korabeli nemesség életének egy részét birtokügyeinek rendezése közben töltötte. Nem volt ez másképpen az egyházi méltóságok tekintetében sem. Ők nemcsak saját birtokügyeiket intézték, hanem egyházukét is. 1369-ben az érsek elérte, hogy a király az esztergomi egyházat megerősítse addig bírt javaiban.31 A szokásos eljárás a vagyonkezelés biztonságát segítette elő, és természetesen királyi kegynek számított. Tamás 1367. szeptember 5-én megerősítette érsek elődjének és rokonának, Csanádnak a kap- ronczai jobbágyok számára adott kiváltságokat, amely szerint éves adóikat 40 forinttal megválthatják, amelyet évente két időpontban kell lefizetniük, az ajándékokból pedig, hogy mennyit adnak, rájuk bízta.32 Egyházi bírósági ügyekben, amikor tehette, bíróként vett részt. 1372. április 11-én I. Lajos király Miklós győri olvasókanonokkal közölte: mivel nem akarja, hogy a város és az esztergomi káptalan tovább perlekedjenek előtte, ne hirdesse ki már meghozott ítéletét addig, amíg Tamás érsek vissza nem tér, és a felek között békét nem teremt.33 Hogy a perek és birtokügyek végigkísérték életét, nemcsak hivatali idejének elejéről és közepéről vett példa bizonyítja, hanem egy már a halála után keltezett oklevél is, amely szerint, miután az érsek a pápai curia-ban felleb27 Udvardy 1991. 229. p. 28 Blazovich László-Géczi Lajos 56., 168-177. p. 29 CD IX/4. 36-39. p. 30 MÓL Diplomatikai Fényképgyűjtemény 289 816., 289 820. Érszegi Géza szívességéből. 31 TÖRÖK 1859. I. 47-48. p. XLIV. sz. 32 MÓL Diplomatikai Levéltár 45 222., 43 553. 33 Bónis György-Balogh Elemér: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. Budapest, 1997. (Továbbiakban: Bónis SzReg) 148-149. p., 1359. sz. 421
