Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
di püspök jövedelmének szerény voltára. Tehát nemcsak később, hanem a 14. század közepén is a szerény jövedelmet hozó püspökségek közé tartozott a Csanádi. Tamás püspök egyházmegyéjében általános és lelki helynökként unokatestvérét, Miklós fia György fiát Miklóst, esztergomi kanonoktársát bízta meg, aki így a püspöki szentszék elnöke is lett, egyúttal Csanádi mesterkanonokságot adományozott neki.11 Tamás püspök Csanád egyházmegyei tevékenységéről nem maradtak fenn adatok. A kutatás az 1980-as évekig neki tulajdonította a nemzetség birtokaihoz tartozó Kiszombor középkori körtemploma freskóinak készíttetését, azonban a restauráláskor kiderült, hogy a freskók a templom építésével egy időben, de mindenképpen a 13. században készültek. 12 Tamás püspök, jóllehet a családi birtokok jelentős része a püspökség területén feküdt, ily módon erősen kötődött a vidékhez, mégsem az egyházmegyéjén belül végzendőket jelölték ki számára fő feladatként. Mint tanult és világot látott embert a pápa és királya, I. Lajos egyaránt ellátták feladatokkal. Amikor VI. Kelemen pápa 1352-től négy évre átengedte a magyarországi javak tizedét I. Lajos királynak, az ügy lebonyolítását a Csanádi püspökre bízta.13 1356-ban ugyanez következett be három évre terjedő időre. A püspökök, közöttük Telegdi Tamás, ugyancsak megkapták e feladatot.14 Ugyanezen évben az esztergomi érsek, a zágrábi és pécsi püspökök mellett Telegdit kérte a pápa közbenjárásra I. Lajos királynál a Velence elleni háború elhárítása ügyében. A király hallgatott szavukra, és a két fél közötti vitás ügyet késznek mutatkozott a pápa ítéletére bízni.15 VI. Ince pápa több alkalommal kiküldte Tamás püspököt, aki gyakran megfordult a királyi udvarban, javadalmasok beiktatására is.16 Tamás püspök bár gyakran tartózkodott a királyi udvarban, éppen a számára döntő időben hűvös lett a viszony közte és királya között, ugyanis amikor 1357-ben, Vásári Miklós esztergomi érsek halála után hamarosan megérkezett a király udvarába De la Jugée bíboros azzal a céllal, hogy Készei Miklós kalocsai érsek foglalhassa majd el a megüresedett esztergomi érseki széket, Telegdi Tamás pedig az ő helyére kerüljön, akkor az udvarban vonakodtak a tervet elfogadni Tamás előrelépését illetően. Végül a pápa elérte célját, 1358. augusztus 25-i kelettel megerősíthette Tamás választott kalocsai érseket székében.17 Egyházmegyéje teljes birtokbavételének szimbólumaként a palliumot, az érseki palástot kellett megkapnia a pápától. Éppen úgy, mint Csanádi püspökké kinevezésekor, a palliumért Konrád nyitrai főesperest küldte, akinek közben a pápa a szerémi és váradi püspökök kérésére a hántai préposti címet adományozta.18 A palliumot azonban VI. Ince nem Konrád főesperessel, hanem a király követeként Avignonban tartózkodó Zsegrai (Zsigrai) Miklós hántai préposttal küldte el, akit még 11 Juhász 1946. 77. p. 12 Marosvári Attila: A kiszombori rotunda. Kiszombor, 2000. 49-56. p. 13 Juhász 1946. 81. p. 14 Áldásy Antal: Regesták a vatikáni levéltárból. 2. közlemény. In: Történelmi Tár. 1895. 1. szám. (Továbbiakban: Áldásy 1895.) 83. p. 234. sz. 15 Juhász 1946. 81. p. 16 Juhász 1946. 81-82. p. 17 Áldásy 1895. 270. p. 334. sz. 18 Áldásy 1895. 266. p. 306-307. sz. 419
