Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
Hontai Miklós felesége volt, amit megerősít egy korábbi oklevél is,32 melyben Miklós fia Péter anyja leánynegyedét követelte Siklósi Pétertől. Eme Péternek a nagyanyja viszont László zágrábi püspöknek a nővére volt, akinek leánynegyedét, Letyne birtok felét a püspök 20 márkáért megváltotta Pétertől, és másik nővére, valamint Siklósi Péter fiának, Lászlónak adta, mégpedig úgy: ha a fiú a törvényes kora (12 év) előtt halna meg, akkor a birtok anyjához és annak testvéréhez, Sebestyénhez, a püspök testvéreihez kerüljön vissza addig, amíg Péter vagy fiai, akikhez törvényesen tartozik, nem váltják meg ugyanannyiért, amennyit a püspök fizetett érte. Péter vállalta azt is, hogy mindazon birtokokat, amelyeket László püspök megváltott unokaöccse számára, azt a későbbiekben sem elidegeníteni, sem elzálogosítani nem fogja. Erre bizonyára nem kerülhetett sor, mert halála minden további birtokügybe keveredésének útját állta. A Siklósi Péter sorsával kapcsolatosan fennmaradt oklevelekből egyrészt elénk tárul egy baranyai főúr élete és családjának története, másrészt számos per- és magánjogtörténetre, valamint településtörténetre vonatkozó adatot lehet kigyűjteni belőlük. Ösz- szegzésképpen a rendelkezésre álló tények alapján közelebb juthatunk Siklósi Péter (mester) életéhez. A 13. században felvirágzó Kán nemzetség tagjának birtokai az ország több részén helyezkedtek el, ami bizonyítéka annak, hogy az ország előkelői között tartották őket számon. E birtokállomány azonban a családot felemelő I. Gyula sorsának szerencsétlen alakulása miatt — kegyvesztett lett — megcsappant, és már Péter mester édesapja, Miklós elsősorban baranyai birtokaira támaszkodhatott. A családot azonban kiemelte a megyei nemesség sorából, hogy Siklós várát és a hozzá tartozó uradalmat — a szerencse számukra sokszor kedvezőtlen forgandósága mellett is — sikerült megtartaniuk. Birtokaik Siklós vára körül és a Dráva túlpartján, továbbá Szigetvártól észak-keletre feküdtek. Főképp Siklós várára és tartozékaira ügyeltek, tudván tudva, hogy elsősorban ez hatalmuk és gazdagságuk alapja. A Kán nemzetség más ágai, például a Beremeniek, ugyancsak Baranya megyében rendelkeztek birtokokkal, így a baranyai nemesség com- munitas-ába tartoztak. Amint az adatokból kiderül, családi kapcsolatokra is elsősorban a megyei nemesség között találtak, amint erre az Óvári és a Honta (Hunta) fiákkal kialakított rokonság utal. Péter mester pályája szépen indult. Bátyjának, Gyulának halálával ő lett az egyedüli férfi örökös, jelentős vagyon birtokába jutott, és elindult a politikai pályán. Nem is akárhogyan, hiszen harmincas éveiben — feltehetően az 1280-as években született — a megye ispáni tisztét töltötte be, sőt rokona sikeresen védte meg Siklós várát Henrik fia Jánossal, a király ellenségével szemben, ami a király előtt bizonyára hűségének bizonyítéka volt. Ennek ellenére sem emelkedett tovább pályáján, megmaradt megyei nemesnek, a megyén belül fejtett ki aktív tevékenységet, és birtokügyeivel foglalkozott. Családi élete szépen alakult. Bár első feleségének a kiléte ismeretlen előttünk, azt tudjuk, hogy e házasságából három fia: a már említett Pál, István és Miklós származott, akikkel, miután nagykorúak lettek, megosztozott a birtokokon. Péter mester azonban újból megnősült, sőt második feleségétől, Kaboli László zágrábi püspök, később kalocsai érsek nőtestvérétől negyedik fia, László született. 32 Anj-oklt. XXIV. 80. sz. 414
