Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
birtokain fiaival: Pállal, Istvánnal és Miklóssal megosztozott, ugyanis a leánynegyedet Óvári Miklós négyükön követelte. A több tárgyalást megért perben, mint már annyiszor a Siklósiak ügyeiben, fogott bírák döntése után a pécsi káptalan előtt az év december 5-én egyeztek meg.27 Mivel a Siklósiak a fogott bírák által meghatározott összeget, 80 márkát pénzben nem tudták kifizetni, ezért úgy egyeztek meg, hogy Siklósi Miklós Kápolnássári nevű birtokából 80 márka értékű részt és Pál Töttös nevű birtokából 25 márka értékű részt egy évre elzálogosítanak Óvári Miklósnak, aki e birtokrészek minden hasznát és gyümölcsét élvezheti. Siklósiék egy év múlva a birtokrészeket visszaválthatják, ám ha ez nem sikerül, két év múlva 200 márkáért tehetik meg ugyanazt. Ha ekkor sem teljesítik a fizetést, a káptalan 200 márkáért, akár a Siklósiak távollétében is, eladhatja az említett területeket Óvári Miklósnak. A jogügylethez mint kötelezettséget hozzátették, hogy a birtokrészeket a Siklósiaknak kölcsönpénzből visszaváltaniuk nem szabad, mert ha ezt teszik, a birtokok azonnal Óvári tulajdonába kerülnek. Az előbbiek a visszaváltásig, illetőleg a birtokok átörökítéséig szavatossággal tartoznak, amelyet ha nem teljesítenek, öröklött birtokaikból Siklós várát kivéve 200 márkányit tartoznak átadni. A rokonság között a női külön jogokból következő örökösödési ügyeket gyorsan kellett intézni, mert, amint egy 1339. február 20-án kelt oklevélből kiderül, Erzsébet asszony idős koránál fogva már nem tudott a pécsváradi konvent elé járulni, hogy hitbére és jegyajándéka — amelynek felét fiának, Istvánnak adta — felől intézkedjen.28 A fentiek mellett a Siklósiaknak 1339-ben még egy ügyben kellett eljárniuk. Péter mester, valamint Pál és Miklós tiltották az utóbbiak testvérét, Istvánt Koppány nevű birtokuk eladásától és elzálogosításától, továbbá Csokmai Pált annak megvételétől.29 Az Óváriak egyéb birtokügyekben is kapcsolatban álltak a Siklósiakkal. A pécsi káptalan előtt ugyanis Óvári Jakab fiai: Miklós és Konrád tiltakoztak amiatt, hogy Siklósi Péter mester és fiai: Pál, István és Miklós a Szentháromság monostornak a Baranya megyében Siklóstól észak-keletre fekvő Iván nevű birtokát zálogba adják Bök Péter fiainak: Wernelnek és Máténak, illetve Bök Jakab fia Miklósnak, ugyanis — mivel kegyúri joguk van a kolostor felett — annak birtokai is őket illetik.30 Az Óváriak nem sokkal korábban jutottak a Szentháromság kolostor kegy uraságához, mert 1335- ben csak szomszédság jogán tiltakoztak amiatt, hogy a birtokot Siklósi Péter elidegenítse Orros Miklósnak.31 Siklósi Péter 1341-ben tűnt fel utoljára a forrásokban. Már betegségben szenvedve hívta magához a pécsi káptalan tagjait, akik közül Pál éneklőkanonok és Aradi Péter dékán ment ki hozzá, hogy végrendeletet készítsenek László, eddig nem említett, második feleségétől született fia számára. Az oklevélből újabb rokoni szálak bukkannak elő. Siklósi Péternek — a már Óvári Jakab feleségeként említett — nővére korábban 27 Piti Ferenc (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Andegaven- sium illustrantia. XXIII. 1339. Budapest-Szeged, 1999. (továbbiakban: Anj-oklt. XXIII.) 55., 80., 674., 724. sz. 28 Anj-oklt. XXIII. 82. sz. 29 Piti Ferenc (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Andegaven- sium illustrantia. XXIV. 1340. Budapest-Szeged, 2001. (továbbiakban: Anj-oklt. XXIV.) 326. sz. 30 Anj-oklt. XXIV. 326. sz. 31 Györffy 1963. 319. p. 413
