Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
visszatér a témához. „[...] Magyarország ereje nem a városokban és várakban, vagy más efféle építményekben rejlik, hanem a hadseregben, ami pedig nemesekből áll. A nemesek pedig nem a városokban laknak, amelyekből Magyarországon — mint mondottuk — kevés van, hanem a nemesek mindegyike birtokának falvában él szabad akarata szerint, senki parancsának nem engedelmeskedvén, kivéve a királyi hatalmat. ”* 34 A főpapság nagy befolyását, a nemesség kiváltságait továbbá óriási hatalmát a jobbágyság fölött más szerzők is észrevették, miként azt is, hogy Magyarország városokban szegény terület, és a városok lakói többnyire németek. Petrus Ransanus például így ír: „a magyaroknak összesen négy rendjük van: egy részük az Istennek ajánlott férfiak, azon papok, akiknek elöljárói annál a népnél különös tekintéllyel bírnak, mások katonáskodnak, akik közülük fegyverforgatásban valami kiváló tettet vittek véghez, azok a seregek vezérei, az ő irányításuk alatt a népből kiválasztott hatalmas zsoldoscsapat szolgál; sokat közülük előkelő származása miatt közismert néven bárónak hívnak [...] a többiek pedig földműveléssel töltik életüket, mesterembereket, azaz olyanokat, akik kézművességgel foglalkoznak, keveset lehet találni.”35 Tubero érdeklődése az anyagi és pénzügyek iránt nemcsak a pénzhajhászás és kapzsiság ostorozásában nyilvánul meg. Feljegyezte azt is, — sorai becses forráshelyül szolgálnak számukra — mekkora haderővel támogatták a püspökök II. Ulászló királyt az öccse, Albert elleni hadjáratban. Számunkra mindez azért érdekes, mert következtetni lehet belőle az illető főpapok vagyoni helyzetére, gazdagságára. Kontroll adata Vincenzo Guidoti velencei követ 1526. évből való, a főpapok egy évi egész bevételét megállapító jelentésének.36 A lista szerint kiemelkedő, 35 ezer aranyforint jövedelme az esztergomi érseknek volt. Őt egy 6 főből álló csoport (a váradi, pécsi, erdélyi, egri püspök, a kalocsai érsek és a zágrábi püspök) követte 26-tól 18 ezer aranyforintos jövedelemmel, utánuk a győri és veszprémi püspök következett 14-től 10 ezer forintig terjedő bevételekkel, majd a váci, nyitrai, Csanádi és szerémi püspökök 5000 és 2500 aranyforint közötti jövedelemmel. Tubero szerint Ulászló király seregébe 800 fegyverest küldött az esztergomi érsek, a váradi 300-at, az erdélyi majdnem 400-at, az egri 400-at. A pécsi csak százat, amiért később 280 ezer aranyra büntették, és Tubero is megállapította róla, hogy igen gazdag volt. A kalocsai érsek 300-at (200 nehéz és 100 könnyű lovast), a zágrábi püspök ugyancsak 300-at, a veszprémi püspök viszont, mivel nem volt az országban, nem küldött. A győri 200-at, a szerémségi és diakovári, továbbá a nyitrai és a váci 100-100-at. A többiek, az apátságok és prépostságok jóval kevesebbet, bár bőségesen többet tudtak volna, amint Tubero megjegyezte. A két lista nagyjából megegyezik, Vincenzo Guidoti listáját mintegy hitelesíti a visnjicai apáté. Az apróbb eltérések könnyen magyarázhatók. A szegényebb egri nyilván azért küldött töbconsistit; quique procul a cultu absunt urbano, urbes enim incolere, opificum ac mercatorum esse putant, atque in praediis suis vicatim habitantes, non modo ab omni tributo liberi agunt, séd etiam omnia iura in colonos suos, que dominis fere in servos sunt, habent.” SRH. V. 120. p. 34 „[...] regni Hungarici vires, non is urbibus castellisque, caeterisve id genus aedificiis constitunt, verum in exercitu, qui quidem ex nobilitate constat, sitae sunt. Nobilitas vero, urbes, quae sane in Hungária, ut diximus, rarae sunt, non — incolit, sed quilibet nobilium, in sui fundi villa, proprio degit arbitrio nullius praeterquam regio audiens imperio.” SRH. V. 162. p. 35 Blazovich László-Sz. Galánlai Erzsébet: i. m. 64. p. 36 A főpapi bevételek listáját Knauz Nándor nyomán közli Mályusz Elemér: i. m. 181. p. 407
