Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
Alapvető élményt gondolkodásának efféle alakulásában azonban saját korának eseményei jelenthették. A keresztény vallás közösségben megélt és gyakorolt formája, amely a középkori világkép velejárója volt, a 15. században azzal együtt válságba került. A kor művelt értelmiségi rétege az egyéni átéléssel megélt meditativ vallásos szemléletmód után vágyakozik, és ha teheti, él is vele. Az őt ért kellemetlenségek mellett ez az érzés vezethette kolostorba szerzőnket is. Az elmélkedések során alakulhatott ki szemlélete, amely az erkölcsi szempontokat gondolkodásának központjába emelte. Ő a világ népeinek, a papságnak a megjavítását az ősi erényekhez való visszatérésben látta. Egy másik utat választott Luther a keresztény vallás megújításának bátor lépésével.27 A két irány azonban egy tőről fakadt. Eme szemléletmód és életérzés mutatkozik meg jogi szemléletében is, amelynek alapja a törvényeken alapuló igazságosság tisztelete. így jut el a jus gentium hangoztatásáig is, amelyen ő egyrészről római jogi alapokon, elsősorban a népek és uralkodóik érintkezésének közmegegyezésen alapuló íratlan szabályait érti; lásd Albert és Ulászló összeütközésének esetét, valamint a török 1521. évi hadjáratainak indításait tárgyaló részt. Másrészről a tróndutódlás törvényes formájáról értekezve az általánosan elfogadott szokást tartja jus gentiunnvdk. Végül is az általánosan elfogadott szokásban ugyancsak valamiféle, ez idők folyamán kialakult, a többség által elfogadott, tehát közmegegyezéssel létrejött elvről van szó. Ludovicus Tubero példája bizonyítja számunkra, hogy az elmélyedni tudó humanista gondolkodó, bár a kor jelenségeinek hatása alól kivonni nem tudja magát, azokat műveltségére támaszkodva próbálja megérteni, és tudása birtokában megoldási javaslatokat is tesz. (1991) 27 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971. 185-207. p. 396
