Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

Mann einen Hund hätte, und der schädlich war, mit Beißen, zum ersten- mahl ist es übersehen, es wäre denn also gethann, daß der Mensch daran stürbe, so ware daß Vieh verlohrenn. Bleibt aber der Mann bey Leben? So soil mann dem Mann sagen, daß Er daß vorbaß verwehre, daß daß Thier kein(e)n Schaden thue. Obein Schaden darnach käme? Das hat Er zu verantworten.

A büntetőjog tekintetében nagy a hasonlóság az egyes jogkönyvek artikulusai között, csak árnyalatnyi különbségek vannak. A jogkönyvek és a bírósági jegyzőkönyvek adatainak összevetése során megfigyelhető, hogy a szigorú szabályokat mindig mérlegelve alkalmazták. Inkább a visszaesőket sújtották szigorral, ők valóban kevés eséllyel remélhettek megbocsátást. Hasonló volt a helyzet a Szepesség joga esetében is.

ander ve, sin herre seal den scaden na rechteme wergelde oder na sineme werde beteren, of he it weder an sine were nimt na deme dat hedat vereschet.

Szabályok az iparról és kereskedelemről

Mivel a Szász tükör iparra és kereskedelemre vonatkozó szabályokat nem tartalmaz, a Willkür e témával foglalkozó cikkelyei vagy átvételek más jogkönyvekből, vagy a saját szokásjog írásba fektetett változatai lehetnek. Az artikulusok egy része a kereskedelem tisztaságát, másik része az eladó-vevő viszonyt rendezte. Ha például a vétel után derül ki, hogy a (szász tartományba) behozott ruhák közül valamelyik rövid, a kereskedőnek a vételárat vissza kellett adnia a vevő számára. A mészárosok és hentesek csak meghatározott tömegű állatot vághattak le, a húst csak két alkalommal rakhatták ki eladásra a piacon. A kínált húst tilos volt másik piacra vinni, büntetés járt érte. Az artikulus kapcsolatba hozható a Budai jogkönyv 106. szabályával, és a II. Albrecht herceg 1340-ben, a bécsiek számára kiadott kiváltságában szereplő egyik határozattal. Büntetést fizetett a cipész is, ha nedves bőrt vitt a piacra.108 A kereskedelem tisztaságát és a vevőt védte a 69. artikulus, amely szerint az árus, aki az eladáskor a zsákba alulra rossz komlót rak, fölé pedig jót, tartományi bírságot köteles fizetni. A vevőnek viszont tilos volt egy alkalommal egy főzésre való komlónál többet vásárolnia.109

A hamis mérőeszközt használó árusokkal szemben minden jogkönyvben találhatók artikulusok. A vásárláskor nagyobb, az eladáskor kisebb mércével mérőt a Szepesség joga 3 márkával bünteti, a kisebb mércével mérő kocsmárosnak pedig tartományi bírságot helyez kilátásba a 71. artikulus.110 Az ötvösök az ezüstöt és rezet meghatározott arányban vegyíthették, a jegyüket az ellenőrizhetőség érdekében minden termékbe bele kellett ütni, ahogy a 79. artikulus előírta. Ezt a témát folytatja a kiegészítések egyike, a

108 ZW 40. sz., 70. sz., 72. sz.; Budai jogkönyv 106. sz. és 2. j.

109 ZW 69. sz.

110 ZW 68. sz., 71. sz.

35