Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN

Alszegeden lokalizált Kun utca,10 amely véleményünk szerint nem a neves ott lakó családjáról, a Kun-ról — ahogy Kulcsár Péter véli —, hanem az ott lakó kunoktól vette a nevét, ugyanúgy, ahogy az 1562-ben előforduló kecskeméti Kun utca.11 Az utcában felsorolt magyar nevű személyek mellett ugyanis szerepel Mizsér Ferenc és Mássá (talán Majsa) Mihály, akik nevükből következően kunok voltak, és más, már elköltö- zöttek mellett az utca névadói lehettek. Szegedről egy kun család vagy família történetébe is bepillanthatunk. A már emlí­tett Miser (Mizser) János rokonságának tagjai is előbukkannak az oklevelekből. Vagyo­nos emberek voltak, ezért emelkedhettek ki környezetükből. A kereskedő, iparos csa­lád tagjainak dolgairól nem egészen 70 évnyi időből 3 oklevél tájékoztat. A Debrecen­ben tartózkodó Szegedi Máté 1448. január 10-én kelt levélben értesítette Mizser Pape- t, hogy elküldi Fülöp nevű familiárisát, akinek adja át a széki és dési só árát, mivel uruk már nagyon gyötri miatta. A pénz megküldését április 30-án nyugtatta.12 Mizser János szegedi bíróról annyit tudunk, hogy 1462. augusztus 10-én már nem élt, és hogy korábban megszerezte magának Asszonyszállása kun pusztát, amelyet halála után a Be- neszállásán lakó Deák Antal nyert el. Asszonyszállását a király visszaadta a szegediek­nek. Mivel Asszonyszállásának nagyobbik részét egykor a kunok mellett a szegediek használták, Mizser tekintélyes polgárként, talán bíróként tehette rá kezét, utódai azon­ban nem tudták megtartani. A király visszavette és a szegedieknek juttatta. Asszony­szállás területén állattartást folytattak, mert az oklevél campus-t és fcnetum-ot említ, a legeltetés és a szénagyűjtés helyét.13 Mizser Mihály szűcsmesterrel a budai káptalan 1511. október 3-i okleveléből is­merkedhetünk meg. A budai káptalan előtt Peczely (Perczely) más néven Szűcsnek mondott Antal pesti lakos kiegyezett Szőcs Barnabás ugyancsak pesti lakossal, a szűcs céh mesterével a vasárnapi céhnapok rendezése miatt keletkezett peres ügyükben. Per­czely Antal visszavonta keresetét, amelyet Szűcs Barnabás, Szegedi Pál, Mizser Mi­hály és Beke Ferenc szűcsmesterek, egyben céhtársai ellen nyújtott be, Szűcs Barnabás pedig megtéríti Antalnak az ezzel járó kiadásait.14 Mizser Pape mint már gazdag szegedi polgár állhatott a király szolgálatába, és lá­tott el valamilyen tisztséget a sóforgalomban, ami egyúttal bizonyítéka a tehetős szege­di polgárok részvételének a szegedi sóközpontban és a királyi sóügyek intézésében. Szegedi Máté ugyancsak itt teljesített szolgálatot. Pape-nak testvére vagy atyafia lehe­tett János, a szegedi bíró, a harmadik nemzedékhez tartozó Mihály pedig szűcsmester­ként élt Pesten. Az állattenyésztést és kereskedést sem hagyhatta fel, hiszen köre és ro­konsága tovább folytatta azt. A circumspectus-nak nevezett Szegedi Pál ugyanis ugyan­csak a budai káptalan előtt Majosházai Bokor Páltól megvásárolta a Fejér megyei Solt 10 Bálint Sándor: Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Budapest, 1963. 31. p., Kul­csár Péter: Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás. In: Tanulmányok Csongrád megye törté­netéből (továbbiakban: TCSMT) VIII. Szeged, 1984. 12-13. p. 11 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtör­téneti adatok. Budapest, 1983. 347. p. 12 Érszegi Géza: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: TCSMT VI. Szeged, 1982. 28. p. 32. sz. 13 Reizner IV. 57-58. p. 14 Érszegi Géza 1982. 90. sz. 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom