Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Bár a szabadkai kastély (castellum), amelynek neve a forrásokban torony vagy kőház és udvarház (turn seu domo lapidea curaquef2 formában jelent meg 1524-ben, feltehetően a Dengelegi Pongráczok urasága idején nyerte el leírt formáját, ami természetesen nem jelenti azt, hogy helyén a korábbiakban nem létezett valamiféle hasonló funkciót, uradalomközpont szerepét betöltő építmény. Erre utal a torony vagy kőház megnevezés is. Efféle építményekkel a régebbi időkben már találkozunk az Alföldön. Donáttornya, Szentetornya és Torony mezőváros nevében is hordozza a lakótorony megnevezést.22 23 A többemeletes lakótorony mellé épülhetett az udvarház. Hogy a Dengelegi Pongráczok idején valóban építkeztek, azt a bécsi levéltár egyik 1717. évi irata is megerősíti. Eszerint a zárókőbe az 1470-es évszámot vésték.24 A lakótorony építésének időpontja ismeretlen. Bizonyára inkább téglából építették mint kőből, hiszen a vidéken követ, még réti mészkövet sem nagyon találhattak, és a kor szokása szerint a téglaépületeket is többnyire kőépületnek nevezték a faépítményekkel szemben. Mindenesetre egyetértünk Rokay Péterrel, aki tagadja bármiféle szabadkai erősség tatárjárás előtti létezését.25 Bár Lazius26 térképén a szabadkai erődöt szögletes toronnyal ábrázolja, mindaddig, amíg elő nem kerülnek az épület alapjai, még azt sem tudjuk határozottan eldönteni, formája kerek volt-e vagy szögletes. Nem ismeretes az sem, miként illeszkedett a lakótoronyhoz az udvarház épülete. Az sem tisztázható, mely részek készültek téglából és melyek fából. A kérdések, amelyek a szabadkai erősséggel kapcsolatosan felmerültek, a reá vonatkozó adatok kevés számából fakadnak. Mégis többet tudunk róla, mint más kastélyokról általában. A Körös-Tisza-Maros közben tizenhét 15. és 16. századi kastély létezett, illetve bukkant elő a forrásokból. Róluk még annyit sem tudunk, mint a szabadkairól. Nem véletlen, hogy H. Takács Magyarországi kastélyok és udvarházak c. monográfiájában így ír: „Az okleveles anyagban általában még a várakra és lakótornyokra vonatkozó részletesebb leírások is igen ritkák a 17. század előtt [...]”, majd megállapítja: a 15. és 16. századi udvarház vagy kastély eredeti formájában nem maradt ránk.27 A szabadkai erősséget 1525-ben több oklevél is kastélynak nevezte.28 H. Takács Mária számos adat felhasználása és átvizsgálása után a 16. századi kastélyokat és erősségeket (fortalitium), amelyek közé a szabadkai is tartozott, többnyire kerített, fallal vagy palánkkal körülvett, katonák, valamint tisztek, esetleg a várnagy és családja lakásául szolgáló épületegyüttesként látja.29 A szabadkai épületet mindenesetre jól megerősíthették, ha ostromára 1525-ben 1417 jobbágyot toboroztak és \ezettek fel Török Bálint emberei.30 Az erősség fala vagy palánkja előtt bizonyára árok húzódott, 22 Bessenyei 1994. Oklevéltár 6. sz. 23 Blazovich 1996. Az említett települések szócikkei: 91-92. p., 273-274. p., 302. p. 24 Magyar László szóbeli közlése. 25 Rokay Péter: Szabadka alapítása és IV. Béla várépítő politikája. In: Üzenet 1976. június-július. 6-7. szám, 316-317. p. 26 Győré 1976. 159. p. 27 H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Budapest, 1970. 29. p., 31. p. 28 Bessenyei 1994. Oklevéltár 12. sz. 29 H. Takács 1970. 33. p. 30 Bessenyei 1994. Oklevéltár 12. sz. 296
