Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
ha azután még újratelepült, a falupusztásodás nyomán, amely a kis települések főképp gazdasági okok miatt bekövetkező elnéptelenedését jelenti, néptelenedett el.24 Ludasegyház — amely a Ludasi-tó legdélibb szöglete mentén feküdt — emlékét a Babahalom őrizte hosszú ideig, amíg egy út alapjának feltöltéséhez nem hordták el anyagát, benne a középkori emlékeket is. A halom tetején elhordása előtt a felszínen épületmaradványokat és emberi csontokat találtak. Ludas neve az 1335. évi határjáráskor került be oklevélbe Ludasegyház elnevezéssel. Amint azt Györffy György kimutatta, az egyház telke utótagú helynevek, elpusztult, egykor volt falvak helyeit jelölik. így Ludasegyház területe is puszta volt már, amikor oklevélbe került, temploma a fentiekben felsoroltak sorsában osztozott a körülötte lévő faluéval együtt.25 A Ludasi-tó keleti párján lévő hosszan elnyúló magaslaton, amelyet a helyiek Őrhegynek neveznek, 1958-ban gyümölcsös telepítésekor soros temető sírjait bolygatták meg. A leletek: S végű hajkarika és egy I. László korabeli ezüstérme alapján a temetőt kora-Árpádkorinak lehet ítélni. A hozzá tartozó falu nyomai még nem kerültek elő.26 A Ludasi-tó és a Körös-ér szögletében, Nosza északnyugati részén talált leletegyüttes, amelyet lelőhelyéről Nosza névvel látott el Szekeres László, 11. és 16. század között fennállt temetőt és egy település emlékeit foglalja magába. A temető, amely a Ludasi-tó partjától mintegy 300 méterre fekvő Hinga-halmon van, már a múlt század vége felé ismeretes lett a környék lakói és a kutatók előtt. Amikor 1940-ben betonerődöt építettek a halom tetejére, a temető nagy része elpusztult. A szabadkai múzeum 1948-ban és 1949-ben végzett feltáró ásatása nyomán 132 sírt bontottak ki. A Körösérrel párhuzamosan elnyúló magaslaton, a Jankó-hegyen állt a falu, amelynek helyén silógödröket és házromokat figyeltek meg, továbbá agyagedényeket és középkori magyar uralkodóktól származó ezüstpénzt és vaseszközöket találtak.27 A Hajdújárás mentén feltárt három egymáshoz közel fekvő lelőhely, Szekeres László szerint, egy középkori település létéről tanúskodik. A Hajdújárástól északra, a tőzegbánya közelében, a Körös-patak magas nyugati partján szántás után a föld felszínén szétszórtan középkori eredetű cserépdarabokat lehetett találni. 1958-ban mélyszántás után a Simic-tanya közelében vasszerszámokat (ekevas, balta, lánc, nyersvas), valamint egykor állt házakra utaló paticsdarabokat találtak. Hajdújárás előtt, ahol a Kővágónak nevezett mélyfekvésű terület, amely a Ludasi-tóval és a hajdújárási erdő részeivel van összeköttetésben, találkozik a Fűzfássor nevű homokos táblával, a magasan fekvő homokos részen és a hozzá kapcsolódó Talánterem nevű területen középkori cserépdarabokat, Zsigmond király korabeli pénzérmét és kisebb tárgyakat találtak. Hajdújárástól délnyugatra, az E5-ös út délnyugati oldalán fekvő háton, a Székelyhalom nevű magaslaton és a tőle délre elterülő Csurgó nevű részen késő-középkori cserépdarabok, valamint sírok kerültek elő. Schulmann Imre 1949-ben végzett próbaásatást e területen és melléklet nélküli sírokat talált. A Csurgótól nyugatra lévő magaslaton, az említett Kővágó nevű víz közelében középkori templom maradványaira buk24 Szekeres László 1983. 43. p. 25 Uo. 37-38. p. 26 Uo. 65. p. 27 Safarik-Sulman: Hinga, srednjevekovna nekropola kod Subotice. = Rád vojvodanskih muzeja, 3. Subotica, 1954.; Szekeres László 1983. 64-65. p. 285
