Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Csanádvár, Makófalva, Szeged 25-30 km távolságra estek, és ezáltal kereskedelmi vákuum keletkezett —, hogy területén piaci alközpont fejlődhetett ki.14 A két település közül Hód bizonyult tekintélyesebbnek. Templomos hely volt, ugyanis tudunk Csák Miklós kegyuraságáról Hódon,15 fiainak osztozásakor pedig mindegyik fél részesülni akart belőle. A birtokvitát csak a nagy tekintélyű rokon, I. Ugrón, kalocsai érsek közreműködésével tudták lezárni.16 A Csák nemzetség Kisfaludi ágának dél-alföldi jelenléte a tatárjárás tájékán megszűnt. Ezzel annak lehetősége is tovatűnt, hogy a Hód és Kopáncs térségében elterülő Csák birtoktest központja legyen a család számára egyébként fontosnak látszó település. A falu jelentőségét, tekintélyét bizonyítja a Csanád nemzetség osztályleveléből előkerült adat is. A legértékesebb birtokuk, Makófalva nyugati részének határleírásakor (1337) megemlékeznek campus Hódról, és ugyancsak a határok leírásánál találjuk a Hód uta nevű utcát, amely a Hód falu felé vezető út kiinduló szakaszának neve lehetett.17 A 14. század derekáról a település fejlődésére vonatkozóan a pápai tizedszedők lajstromai tartalmaznak fontos adatokat. A Csanádi püspökség Maroson túli főesperes- ségének tizenhárom plébániája adózott a jegyzékek szerint.18 Sajátosan alakult Hód és Vásárhely közös papjának, Mihálynak az adója. 1333-ban Vásárhely plébánosaként 5 garast fizetett, 1334-ben 4 garast, míg ugyanezen év második számú jegyzéke szerint Hód után is 2 garast adott. A gazdagabb plébánosok közé tartozhatott, hiszen csak Tompos és Szentkirály papja fizetett az övéhez hasonló mennyiségű összeget. Az 1334. évben tehát mindkét falu papjaként Mihály szerepelt, feltehetően azonos személy. A közös pap működéséről következtet arra Györffy György, hogy Hód és Vásárhely ez idő tájt, azaz a 14. század közepén olvadt össze.19 Hogy valóban a 14. században játszódott le az összeolvadás folyamata, az kitűnik a Gyáli Kakas család már említett, 1395-ből származó okleveléből, ahol a település már Hódvásárhely néven szerepel.20 A 14. században lejátszódó nagy gazdasági átalakulás során a még túlsúlyban lévő természeti gazdálkodást fokozatosan az árutermelésre épülő fejlettebb gazdálkodási rendszer váltotta fel, erre a folyamatra pedig térségünkre vonatkozóan is utal néhány adat. A már említett Skolasztika asszony 100 hold földdel egy curia integra-t ad famu14 Major Jenő: A magyar városok és városhálózat kialakulásának kérdései. In: Településtudományi Közlemények. 1966. május. 78-80. p., Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIX. Budapest, 1972. 45-47. p., Kubinyi András: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. In: Településtudományi Közlemények. 1971. december. (Továbbiakban: Városhálózat) 58-59., 66. p. 15 Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története 1243-1307. Makó, 1933. 68. p., Imre Mihály: Hódmezővásárhely művelődéstörténete a kezdetektől 1848-ig. Kézirat. (Továbbiakban: Imre Mihály: Kézirat). 16 Stifte. 220. p. 17 Anjou-kori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. Szerk.: Nagy Imre, Tasná- di Gyula. Budapest, 1883. 365. p. 18 Monumenta Vaticana Históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. I-IV. Budapest, 1885— 1891. (Továbbiakban: MV) 1/4. 145., 148., 154., 160. p.; Imre Mihály: Kézirat. 19 TF I. 859. p. 20 ZsO I. 3800. 265
