Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

eine Jungfrau nimt, und Er ihr morgengabet, und ob der Mann in 6. Wochen, und in einem jahr stirbet, so hat die Fraurecht zur Morgen Gabe, ob daft geschehe, daß die Frau in der Zeit schwanger würde, so soil sie keine Morgen Gab nicht haben, biß die Zeit, daß sie Gott berat, daß sie daß Kindt genüßet. Ob sie daß Kindtodt gebahre, so soil Sie ihre Morg(e)n Gabe nehmen, und was Sie zu ihrem Mann gebracht hat; daß soil ihr auch folgen, Ist es aber daß Gott, unßer Herr, der Frauen gehilft, daß sie daß Kind lebendig gebähret, und zu der Welt bringt, und daß Kind die 4. Wänd beschauet, So hat die Frau daß Recht mit dem Kind die Helfte zu nehmen; von allem was da ist. Fort mehr, ob die Frau stirbe untter Jahr und Tag. So haben die Freünde keine Morgen Gabe zu nehmen; Sondern; was die Frau dar bracht hat, am Erbe oder am Gelde, oder an andern Dingen, daß soil mann ihren nechsten Freünden wiedergeben nohne Hindernüß.

Az öröklésről szóló artikulusok unokákra vonatkozó részében, ha nem is lehet pontos megfelelőket találni a Szász tükörben előfordulókkal, annak szellemiségét követik a szabályok. Ezek szerint, ha a családból egy fiú megnősül, és gyermeke születik, majd utána rövidesen meghal, az unoka és a meny öröklik a részét, és nem a testvérei. Az öröksége a nagyszülőkre sem szállhat vissza. A nagyszülők csak akkor örökölnek az unoka halálakor, ha sem szülők, sem testvérek nem maradtak életben az unoka halála után.47

A továbbiakban az öröklésre vonatkozóan még két artikulusról szólhatunk, amelyek azonban már összefüggésben állnak a büntetőjoggal. A 16. követi az eddig ismertetett szabályok szellemét. Ha egy férfi idegen helyről érkezett, és elvesz egy tisztességes családból származó lányt, ám később kiderül, hogy egy másik helyen már felesége van — tehát bigámiával vádolható —, azt fejezzék le. Vagyonának egyik fele az asszonyé, a másikon pedig a magyar gróf, azaz a szepesi ispán és a szász tartományi gróf osztozzon. Az asszonynak járó fele részt tehát ezen esetben is neki juttatják. A szülők akarata ellenére házasodó gyermekről nagyon szigorúan vélekedik jogkönyvünk. A 15. artikulus kizárja az örökségből, és ugyanolyan jogállásba taszítja, mint a szolgákat, vagyis mint az illető háznál szolgálatot teljesítőket, akik szintén a háziúr hatalma alá tartoznak. Hasonló módon foglal állást ez esetben a Budai jogkönyv 395. szaan vir mannen, deit gebort hebben, unde an twen wiven, deer hulpen to erme arbeide, dat kint behaltdes vader erve; unde stirft it dar na, it erft oppe de müder, aft se em evenbordich is, unde brikt al gedinge an des vader lene, went it levede na des vader dode; so werdet de len den herren ledich, of it kint bewiset wert unde gesen also grot, dat it lifhaftich mochte wesen; wert it aver to der kerken gebracht openbare, swe it sut oderhoret, de mut sines lives wol tuch wesen.

47 ZW 9. sz„ 10. sz., 66. sz.

24