Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
A török elől menekültek közül nézzük néhány kereskedő esetét. Amint Bessenyei József említi, a Váradra érkezők között találjuk Bódog János, Bódog Gábor, Szőcs István társaságában Szőcs, forrásunkban Szűcs Mihályt,103 akinek számos debreceni illetőségi ügyére bukkantunk a jegyzőkönyvekben. 1552-ben került elő váradi polgárként, amikor Szabó Jakab házának egy részét az ő javára 40 forintra becsülték, ám elállt tőle egyévi halasztást adva adósának az összeg104 kiegyenlítésére,105 a tartozást azonban nem fizette ki időre, mert 1555-ben úgy szólt az ítélet, hogy Szabó harmadnapra tartozik kifizetni a 40 forintot Szűcsnek, 1553-ból pedig már magasabb értékű ügyleteiről szólnak a bejegyzések. Szabó Istvántól Rakamazon 236 ökröt vásárolt Szűcs, amelyeket az eladóra bízott.106 Kereskedőtársulásban szintén részt vett, mert az Oláh Péter zsellérénél lévő javakat lefoglalta a per újrafelvételéig, ugyanis azok, állítása szerint, Deák Mátyáséi és a makói Kalmár Ferencéi voltak.107 1555-ben Szűcs veje, Vas Farkas, talán az ugyancsak Pestről származó Vas Antal, vagy Vas István fia apósa személyében 500 forintra letiltotta Kádas Benedek Német utcán lévő házát 500 forint értékben, mivel más hitelezők előtt szerette volna a pénzét visszakapni.108 A jegyzőkönyv apróbb ügyeit ugyancsak megőrizte. Inasával vagy szolgájával a fizetség miatt keveredett perbe 1554-ben, mivel nem akart neki mást fizetni, amíg három esztendejét letölti, mint ruházatot.109 Pestről származott a Kádas rokonság. Fülöpöt nagyszombati, Györgyöt nagyszombati és krakkói, Györgyöt pápai, Simont pesti és váradi illetőséggel említik.110 Feltehetően Kádas Ferenc váradi polgár szintén a rokonsághoz tartozott, aki 1555-ben többek között letiltotta 90 forintig adósának, Nagy Istvánnak vagyonából azon tulkok árát, amelyek boldogfalvi Szabó Benedeknél voltak.111 Hogy Debrecen ebben az időben mennyire az országos távolsági kereskedelem központi helye lett, azt mások mellett egy 1554. évi bejegyzés bizonyítja. íjgyártó Miklós három tanúval bizonyította, hogy Czibak Imre váradi polgár özvegyével szemben az esküt letette arról, hogy Mizsér Mátyásnak és Bódog Ferencnek az adósságát a temesvári táborban katonai felszereléssel és lovakkal Ferenc számára kiegyenlítette.112 Bennünket most nem az adósság tételének nagysága, hanem az érdekel, hogy a felek milyen viszonyban álltak egymással. Czibakné váradi polgár volt, talán Czibak Imre egykori váradi püspök, Szapolyai János király hű emberének rokonságához tartozott, íjgyártó debreceni polgár mellett feltűnt a Fehérvárról Debrecenbe menekült Mizsér Mátyás, továbbá a váradi Bódog Ferenc, aki minden bizonnyal az előbb Pestről Fehérvárra, majd onnan Váradra menekült Bódog Gábor, János és Péter rokonságához tarto103 Bessenyei: Menekültek, 35. p. 104 DMJ 1555/717/4. 105 DMJ 1552/406/6. 106 DMJ 1553/471/9. 107 DMJ 1553/457/5. 108 Bessenyei: Menekültek, 34. p.; DMJ 1555/634/4. 109 DMJ 1554/535/5. 110 Bessenyei: Menekültek, 49., 81., 84., 95., 96. p. 111 DMJ 1555/613/4. 112 DMJ 1554/524/2. 530/8. 245
