Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Székesfehérvárról és Budáról többek közt Debrecenbe menekültek sorsát mutatja be, amellyel nagyban bővítette és árnyalta azt a tablót, amelyet addig a kutatás erről a témáról megrajzolt.7 A fentiek mellett kevesen vizsgálták azt, hogy a történelmi változások sodrában Debrecenbe kerülteken kívül még honnan toborzódott a város alaplakossága. Feltételezésünk szerint elsősorban a környező vidékről, amint ez a városok népességének alakulásában jellemző tünet. Debrecen magistrátusának jegyzőkönyvei,8 amelyek együtt a korszak várostörténetének páratlan értékű forrásegyüttesét alkotják, lehetővé teszik, hogy betekintsünk a bevándorlók eme szűkebb környezetből érkező körébe. Természetesen a forrásokból nem mindig derül ki, hogy az illetők debreceni polgárok vagy helyi lakosok, vagy éppen csak a városban forgolódtak, és rövidebb vagy hosszabb ideig ott laktak. A városba érkezőkre részint a vezetékneveikből következtethetünk, ha azok helynevet foglalnak magukba, részint a városi jegyzők azon kitételeiből, amikor feltüntetik, hogy honnan jött vagy származott az illető, jegyzőkönyvbe került személy. Arra ugyancsak figyelmet fordíthatunk, hogy az érkezők közül többeket nem örökítettek meg a jegyzőkönyvek. Mégis úgy véljük, hogy a folyamat irányára következtethetünk a fennmaradt bejegyzésekből. Hogy rendet vágjunk a nagy adattömegben, amelyet az 1547 és 1557 közötti tíz évre vonatkozó gyűjtésből nyertünk — a későbbi időkre nézve csak szúrópróbaszerűen vizsgáltuk az adatokat —, rendező elvként Debrecen piacgyűrűit használtuk. Kubinyi András kutatásai alapján — a magyar mérföld hozzávetőlegesen 8000 méter — két mérföldes (16 km), négy mérföldes (32 km), nyolc mérföldes (64 km) és ennek háromszorosát kitevő (kb. 160-180 km) piacgyűrűket tételezhetünk fel.9 Az említett számok természetesen nem mindenütt kötelező érvényűek. Befolyásolták egy-egy piac körzet méretét a domborzati és forgalmi viszonyok is. A kisebb és nagyobb kiterjedésű piacgyűrűk, azaz a városok vonzáskörzetei azonban léteztek. Az elemzésekhez eszközt és támpontot adnak. A 15 és 30 km-es gyűrűkből a következő községek, illetőleg a várost körülvevő lakott puszták, valamint az onnan való lakosok vagy éppen ügyeiket Debrecenben intézők neveit jegyezték be: Acsád,10 Álmosd,11 Andaház,12 Angyalház,13 Bagamér,14 Ba7 Bessenyei József: Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után. Bornemisza Tamás és a budai menekültek működésének tükrében. Miskolc-Budapest, 2007. Különösen 14-15., 34-52. p. 8 Debrecen Város Magistratusának jegyzőkönyvei. A fordítás és válogatás munkáját Balogh István (1547-1555, 1572-1573, 1589-1598), valamint P. Szalay Emőke és Komoróczy György (1555-1557, 1564-1571, 1574-1589) végezte. Debrecen, 1979-2001. = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 1-7. 10. 12-13. 15-16. 17-19. 23-27. 30. 32-34.; Szendiné Orvos Erzsébet (1606-1609.) Debrecen, 2002. = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. 36. (Továbbiakban: DMJ) 9 Kubinyi András: Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Sorozatszerk.: Blazovich László. Szeged, 2000. 35-36. p. 10 DMJ 1554/ 489/9. Ma Nyíracsád. A helynév azonosításokat az alábbi művek alapján végeztük: Gazdag István, Kovacsics József, Ölveti Gábor, Radics Kálmán: Magyarország történeti statisztikai helynévtára 11. Hajdú-Bihar megye. Sorozatszerk.: Kovacsics József. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1997.; Dr. Fábián Lajos, Dr. Mező András, Dr. Kovacsics József: Magyarország történeti statisztikai helynévtára 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Sorozatszerk.: Kovacsics József. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 2000. 236
