Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

először 1439-ben említett Kara-szék, amelyet Györffy György az 1469-ben említett Mizse-szék elődjének vélt.40

Amint a fentiekből láthattuk, a 13. század közepén az eredendően szabad katonaelemként az országba érkezett kunok beilleszkedése az ország társadalmi rendszerébe hosszú folyamat eredménye volt. Közülük azok, akik többé-kevésbé összefüggő területen nagyobb tömegben éltek: Halas-szék és Kolbáz-szék, a későbbi Kis- és Nagykunság kunjai a székelyekhez hasonlóan autonómiát szereztek maguknak a 15. század folyamán. Ők azok, akik a jászokkal együtt e kiváltságolt állapotot képesek voltak kiharcolni maguknak, míg a többiek, akik hozzájuk hasonló státussal rendelkeztek, az idők folyamán lassan elvesztették azt, és királyi adományozások folytán magánföldesúri hatalom alá kerülve a jobbágyság soraiba tagolódtak. Az eredendően a királynak hadi szolgálatot nyújtó, később etnikai autonómiát elnyert kunok és székelyek kiváltságai között számos hasonlóság fedezhető fel, amelyek kutatása további feladatot jelent.

(2003)

40 Györffy György 1990. 303-304. p.

170