Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
tegbe csúsztak, királyi alattvalókból jobbágyok lettek akár a kapitányoknál, akár más szomszédos birtokosoknál.21 A székek a kunság autonómiáját kifejező szervezetek voltak, amelyek — mint a szakirodalom hangoztatta — a kunok letelepedése után születtek meg. A nemzetségi szervezettel szemben területi egységek, ilyen módon a két intézmény között közvetlen kapcsolatot, folytonosságot nem kereshetünk. Néhány esetben, a Csortán, Olas és Kór nemzetség, illetve szállásterülete, valamint Halas-, Kolbáz- és Szentelt szék között Györffy Györgynek sikerült kimutatni összefüggést, Kecskemét, Kara és Hantos székek nemzetségi előzményeit azonban nem sikerült felkutatni.22 A nemzetségkapitányok és a székkapitányok személye, illetve családjaik között a folyamatosság feltételezése pedig nem bizonyítható. E hivatali tisztség nem volt örökölhető, hanem választás útján került betöltésre. A fent említett Halas-székre vonatkozó oklevél mellett Kolbáz-székről ugyanezt tudjuk meg. 1461-ben ugyanis Mátyás király régi szabadságaikra hivatkozva megengedi a kolbáz-széki kunoknak, hogy officiálisaikat és bíráikat (officiates et alias Judices) saját köreikből szabadon választhatják.23 E kiváltságot megerősítette II. Ulászló király 1492-ben, hangsúlyozva, hogy magyar és szláv jobbágyaiktól az adókat csak e szabadon választott kapitány szedheti be.24 A szék vezetője vagy vezetői, a kapitány vagy kapitányok az adó begyűjtésében és az igazságszolgáltatásban játszottak vezető szerepet. Azt a feladatot látták el, amelyet a király vagy királyné kiküldött tisztségviselői: a bírák, ispánok és officiálisok, kinek milyen nevet adtak. A székek megszervezésével urukkal, a királlyal vagy a királynéval szemben vívtak ki maguknak szabadságjogokat, és teremtették meg autonómiájukat, amelyért cserébe adókat fizettek, illetve katonai szolgálattal tartoztak.25 A szolgáltatás pontos rendjét ez ideig — az adatok töredékessége miatt — még nem tárta fel a kutatás. Az kétségtelen, ha katonai szolgálatot teljesítettek, felmentést kaptak az adózás alól, és autonómiájuk alapját a katonai szolgálat képezte. A székek megszervezésének előzményeit már a 14. századra teszi a kutatás,26 írásban csak a 15. század második évtizedétől jelentek meg: a Halas-szék elődje, a Chor- tyan-szék 1418-ban, a Hantos-szék 1419-ben, a Szentelt-szék 1424-ben, a Kara-szék 1439-ben, a Kolbáz-szék 1440-ben, a Kecskemét-szék pedig 1465-ben tűnt fel először az írott forrásokban.27 A székek kialakulását semmiképpen sem tehetjük Zsigmond király uralkodásának kezdete elé. Az Anjou királyok alatt változott meg ugyanis a helyzetük. Amint láttuk, ebben az időben kezdődött az adóztatásuk, és a király saját hivatalnokait küldte ki az adók beszedésére és a bírói feladatok ellátására. Az ország egységét újra megteremtő 21 Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged, 2002. (Dél-alföldi évszázadok 17.) 105-109. p. 22 Györffy György 1990/1953. 299-304. p.; Pálóczi Horváth András 1994. 385. p. 23 Gyárfás III. 169. sz. 24 Gyárfás III. 223. sz. 25 Gyárfás III. 107. 108. 210. sz. 26 Kring (Komjáthy) 1932. 173. p.; Györffy György 1990. 299. p.; Pálóczi Horváth András 1994. 385. p. 27 Györffy György 1990. 299-304. p.; Gyárfás III. 249. sz. 167
