Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
hat be hét lábnál hosszabban, minden bizonnyal a telekhatártól számítva. A kutat vagy vermet térd fölötti magasságban rendeli bekeríteni. Ha ezt a tulajdonos elmulasztja, az ebből származó minden kárt köteles megfizetni.12 A kutak mellett az utcára ásott vermek alatt feltehetően gabonatárolókat érthetünk, amelyekben a különböző udvari szennyeződésektől mentesen raktározhatták a szemes terményt. Részben a városi igazgatási joghoz tartozik, ám a szomszédjog körébe foglalható- nak ugyancsak tekinthetjük az egymás mellett álló házak gerincmagasságának a megállapítását, amelyről a Sváb tükör az alábbiakat mondja: „ha egy ember házat épít, és a szomszédja az övé mellé akar építeni egy házat, akkor azt abban a magasságban tegye meg, hogy ne zárja el előle a fényt. Ha azonban magasabbra építi, akkor az előbbi tegyen a bíró előtt panaszt, aki a jog szerint rombolja le.”13 (1. g. pont) A telekhatár, az építmények elhelyezése a telken és a szomszédos telek károsításának megakadályozása körébe tartozik a háztetőkről lefolyó víz elvezetésének ügye. A Szász tükör röviden fogalmaz, amikor kimondja, hogy senki sem vezetheti a házának tetejéről lefolyó vizet a szomszédjának udvarába14 (1. g. pont). A Budai jogkönyv kimondja, hogy senki se vezesse házának tetejéről az esővizet a szomszédja udvarába, hanem szereltessen fel vízelvezetőt, majd pontosan leírja, milyen távolságra vezetheti valaki a szomszédja házától a saját falán az ereszcsatornát. A vízelvezető gondozása mindenkinek a saját feladata, még akkor is, ha közös csatorna fut a szomszédok egyikének háza falán. A meghibásodásból származó esetleges kárt is neki kell vállalnia. Közösen csak akkor felelősek, ha a csatorna minkét ház falán fut.15 A szomszédok között gyakran előforduló viták egyike az un. ablakjoghoz kötődik. A szomszéd udvarára nyíló ablak elemi érdeke annak, aki onnan kapná a fényt lakásába. A másiknak viszont az, hogy ne tekinthessenek be udvarába (1. g. pont). A helyzetet nem egy esetben sikerült megoldani. A Szász tükör szerint nem nézhet ablak másik ember udvara felé.16 Az esetlegesen vitás helyzet kialakulására hívja fel a figyelmet a Budai jogkönyv 322. artikulusa, amely szerint ne nyíljon senkinek sem az ablaka a szomszéd házra, mert azt az illető megtilthatja vagy befalaztathatja.17 A témát fejtegeti egy 1360-ból származó bécsi oklevél is, amely szerint a Kockának nevezett Niclas és felesége Margret, valamint örököseik jó akarattal és megfontolt lélekkel úgy határoztak, hogy a szomszéd udvarban lakó Ottónak megengedik, hogy a két kis szobájukból a házak udvarára, mégpedig az ajtajára nyíló két ablakot befalazza. Továbbá kijelentették azt is, hogy a későbbi tulajdonosok sem nyithatnak ablakot vagy világító nyílást a szomszéd udvara felé. Rendelkezésüket Hawnolts Bécs polgármestere tanúként pecsétje erejével erősítette meg18 Az oklevél tartalma bizonyítja, hogy Bécsben a Budai jog12 Swsp. Tj. 181. sz. 13 Swsp. Tj. 371. sz. 14 Ssp. Tj. 49. 1. sz. 15 Budai jogkönyv 321. 323. 325. sz. 16 Uo. 17 Budai jogkönyv 322. sz. 18 Das Wiener Stadtrechts- oder Weichbildbuch. Hrsg.: Dr. Heinrich Maria Schuster. Wien- Mainz, 1873. I. 1360. 142. p. 127
