Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
A természeti csapások mellett 1897-ben agrárszocialista mozgalmak is megjelentek Torontál megyében. Forrongó hangulat alakult ki. Szerb-Eleméren a csendőrök két munkást lelőttek, amire a feldühödött tömeg válaszul két csendőrt agyonvert. A következő napok, hetek kölcsönös erőszaka több halálesetet okozott, amiért végül katonai erőket kellett a térségbe vezényelni. Rónay főispán a mozgalmak terjedésének meggátlása érdekében célravezető eszközt talált ki. Indítványozta a közgyűlésnek, hogy a dunai öblözetben fekvő bizonyos kincstári birtokokat vegyenek bérbe, és azt felparcellázva adják ki albérletbe nincstelenek részére. Javaslatát a szeptember g-én tartott megyei közgyűlésen elfogadták. Hasonlóan elfogadták azt az előterjesztését is október 14-én, amelyben a gróf Pejacsevich-féle 7646 holdas tordai birtok megvásárlását, és azt követően annak felparcellázott eladását ajánlotta A2 A szociális problémák kezelése egyik fontos eszközének tekintette a telepítések folytatását, különös tekintettel Torontál vármegye e tekintetben sajátos helyzetére. Egy a kérdést alaposan körüljáró tanulmányában így írt: „a telepítés úgy hazafias, mint nemzetgazdasági szempontból annyira fontos és oly előnyöket rejtő állami feladat, hogy szélesebb keretekben való folytatását kell óhajtanunk. A naponkint jobban előtérbe nyomuló szociális kérdés, az időszakon- kint kísértő gazdasági válság és különösen a nemzetiségi aspirációkkal telt hazafiatlan elemeknek folytonos mozgolódása csak okszerű, céltudatos telepítés útján ellensúlyozható és korlátozható.’’32 33 34 1897. január elején Erzsébet királyné, mint az Országos Vöröskereszt Egylet legfőbb védasszonya Jenőnek az egylet körül szerzett kiváló érdemeiért saját kezű aláírásával ellátott díszokmányt adományozott. Ugyanezen év októberében a földművelésügyi miniszter a Pancsova-Kubini Ármentesítő Társulat miniszteri biztosává nevezte ki,34 ami persze ismét jövedelemszaporulattal járt. Ezek a napos oldalak... De ugyancsak ezen év novemberében érte Jenőt a legelső hírlapi támadás a Temesváron akkor alapított néppárti - tehát katolikus - Landbote című lapban, amelyet egy Torontálból odakerült Kraushaar nevű úr szerkesztett, aki egyben a Bauernverein Banknak aligazgatója is volt.35 Ez azért támadta Jenőt, mert Torontálban egy megyei hitelszövetkezet létesítésén fáradozott. Erre a támadásra a Torontál november 22-i számában vezércikkben válaszolt, mondván, hogy olyannal vádolja Jenőt, amiért nem gáncsot, hanem dicsére32 Torontói vármegye. Szerk.: Borovszky Samu i. m. 503. 33 A telepítések nagy problémája. Zombori Rónay Jenő hátrahagyott iratai, i. m. 35. 34 Mint föntebb írtuk, már 1896-ban megkapta a miniszteri biztosi kinevezést. Magyarország tiszti czím- és névtára, i. m. 1896. 406. 35 Rónay Elemér adata pontatlan, a Der Landbote c. politikai hetilapot 1871. dec. 3-adták ki először Temesváron, és 1918 végéig folyamatosan megjelent. A félreértést valószínűleg az okozta, hogy a szerkesztést valóban 1897-ben vette át Karl Kraushaar. Lásd: Magyarország időszaki sajtója 1911-től 1920-ig. Összeáll. Kemény György. Bp. 1942.162. 410
