Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
egy pap lehetett, mert vasár- és ünnepnapokon Mátyás saját költségén több mint tíz éven keresztül egy szerzetest járatott, aki a kincstári tiszttartóság kápolnájában a szentmisét és a szentségeket kiszolgáltatta a híveknek.18 * Honnan járt a szerzetes Szentmiklósra? Vagy Szegedről a ferencrendi atyáktól, vagy Temesvárról, ahol ez időben jezsuita és piarista atyák is voltak. Szegedre írtam az alsóvárosi ferencrendiekhez, de választ, sajnos, nem kaptam. Tekintettel arra, hogy Temesvárra az út rövidebb és jobb volt, azt gondolom, hogy inkább onnan utazott ki a szerzetes, de az is lehet, hogy egyszer innen, máskor Szegedről. Első gyermekük, Erzsébet után három gyermekük született: két lány és egy fiú, ők meghaltak. 1756. január 16-án ismét született egy fiuk, aki a kereszt- ségben a szülőnagyapja után János Jakabnak neveztek el, és aki megalapítója lett a család idősebb ágának. Nagy örömben voltak a szülők, és ennek emlékére, talán fogadalom betartásából is, 1757-ben a romokban heverő Nepomuki Szent János szobrát kijavíttatták, és a jelenlegi helyén, a templom bejárata előtt felállíttatták. A szobor talapzatára a „Statua Divo Joanni Nepumoceni ex antiqua ruinnis pia populi cura restabilita” felírást és az 1757-es évszámot vésették.K) A talapzat másik oldalára egy címert faragtak, amelynek a pajzsában M. J. Oe. betűk, a sisakdíszben pedig a koronából növekedőén kiemelkedő, bal kezét a csípőjén nyugtató, felemelt jobb kezében három árpakalászt tartó férfi alakja látható. Ez a címer, jobban mondva embléma ezt jelenti: Mátyás József Oexel sörfőzőmester.20 Ez az embléma azt mutatja, hogy Mátyás annyira büszke volt foglalkozására, hogy nem családi címerét, hanem ezt a mesterségét tanúsító emblémát faragtatta a szobor talapzatára azon változtatással, hogy a pajzsba a szokásos szerszámok helyett nevének kezdőbetűit vésette örök emlékezetül, és ezt jól tette, mert ez által áldozatkész cselekedete immár 200 éve fenntartotta nevét és emlékét. A szobor a felírás szerint nem volt új. Bizonyára a török megszállás után állították fel, mert a felszabadulás után, már az első időben is nagyban ünnepelték a Bánságban Nepomuki Szent Jánost, 1727-ben pedig császári és püspöki jóváhagyás mellett ezt a szentet fogadták a Temesi Bánság védőszentjévé, és ünnepét, május 16-át az egész tartományban megünnepelték. Innen van az, hogy a Bánságban oly sok templomot és kápolnát szenteltek fel az ő tiszteletére, és annyi szobra áll a községekben.21 18 A nagyszentmiklósi plébánia évkönyvében 1846-ban fancsali Szabó Pál akkori plébános bejegyzése szerint, ebben az a tévedés, hogy ő Oexel Jakabnak nevezi az illetőt, pedig az Mátyás volt. A bejegyzés latinul van írva, és a fentebbi értékes adatokat tartalmazza. ‘9 Mint a 47. oldalon közölt képeken látható, az évszám nem ezen, hanem a címeres oldalon található! 20 Ilyen emblémát ui. kizárólag a sörfőzőmestereknek volt szabad használni. A pajzsban a sörfőzéshez használt szerszámok, mint kád, sörlémérő száka, árpaszóró, illetőleg malátaforgató lapát és árpakalász, sisakdíszül a fent leírt alak szolgált, felemelt jobb kezében vagy három árpakalászt, vagy három komlóvirágot tartott. Néha sisakdíszül Szent Flórián alakja is szerepelt, aki a sörfőző céh védőszentje volt. Lásd: Bevilaqva-Borsody: A magyar serfőzés története, i. m. II. 992. 21 Böhm Lénáit: Dél-magyarország vagy az un. Bánság külön történelme. Pest, 1867. II. 6. 45