Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)

egy pap lehetett, mert vasár- és ünnepnapokon Mátyás saját költségén több mint tíz éven keresztül egy szerzetest járatott, aki a kincstári tiszttartóság kápolnájában a szentmisét és a szentségeket kiszolgáltatta a híveknek.18 * Hon­nan járt a szerzetes Szentmiklósra? Vagy Szegedről a ferencrendi atyáktól, vagy Temesvárról, ahol ez időben jezsuita és piarista atyák is voltak. Szegedre írtam az alsóvárosi ferencrendiekhez, de választ, sajnos, nem kaptam. Tekin­tettel arra, hogy Temesvárra az út rövidebb és jobb volt, azt gondolom, hogy inkább onnan utazott ki a szerzetes, de az is lehet, hogy egyszer innen, más­kor Szegedről. Első gyermekük, Erzsébet után három gyermekük született: két lány és egy fiú, ők meghaltak. 1756. január 16-án ismét született egy fiuk, aki a kereszt- ségben a szülőnagyapja után János Jakabnak neveztek el, és aki megalapítója lett a család idősebb ágának. Nagy örömben voltak a szülők, és ennek emléké­re, talán fogadalom betartásából is, 1757-ben a romokban heverő Nepomuki Szent János szobrát kijavíttatták, és a jelenlegi helyén, a templom bejárata előtt felállíttatták. A szobor talapzatára a „Statua Divo Joanni Nepumoceni ex antiqua ruinnis pia populi cura restabilita” felírást és az 1757-es évszámot vésették.K) A talapzat másik oldalára egy címert faragtak, amelynek a pajzsá­ban M. J. Oe. betűk, a sisakdíszben pedig a koronából növekedőén kiemelke­dő, bal kezét a csípőjén nyugtató, felemelt jobb kezében három árpakalászt tartó férfi alakja látható. Ez a címer, jobban mondva embléma ezt jelenti: Mátyás József Oexel sörfőzőmester.20 Ez az embléma azt mutatja, hogy Má­tyás annyira büszke volt foglalkozására, hogy nem családi címerét, hanem ezt a mesterségét tanúsító emblémát faragtatta a szobor talapzatára azon változ­tatással, hogy a pajzsba a szokásos szerszámok helyett nevének kezdőbetűit vésette örök emlékezetül, és ezt jól tette, mert ez által áldozatkész cselekedete immár 200 éve fenntartotta nevét és emlékét. A szobor a felírás szerint nem volt új. Bizonyára a török megszállás után állították fel, mert a felszabadulás után, már az első időben is nagyban ünnepelték a Bánságban Nepomuki Szent Jánost, 1727-ben pedig császári és püspöki jóváhagyás mellett ezt a szentet fogadták a Temesi Bánság védőszentjévé, és ünnepét, május 16-át az egész tartományban megünnepelték. Innen van az, hogy a Bánságban oly sok templomot és kápolnát szenteltek fel az ő tiszteletére, és annyi szobra áll a községekben.21 18 A nagyszentmiklósi plébánia évkönyvében 1846-ban fancsali Szabó Pál akkori plébános be­jegyzése szerint, ebben az a tévedés, hogy ő Oexel Jakabnak nevezi az illetőt, pedig az Mátyás volt. A bejegyzés latinul van írva, és a fentebbi értékes adatokat tartalmazza. ‘9 Mint a 47. oldalon közölt képeken látható, az évszám nem ezen, hanem a címeres oldalon található! 20 Ilyen emblémát ui. kizárólag a sörfőzőmestereknek volt szabad használni. A pajzsban a sörfő­zéshez használt szerszámok, mint kád, sörlémérő száka, árpaszóró, illetőleg malátaforgató lapát és árpakalász, sisakdíszül a fent leírt alak szolgált, felemelt jobb kezében vagy három árpaka­lászt, vagy három komlóvirágot tartott. Néha sisakdíszül Szent Flórián alakja is szerepelt, aki a sörfőző céh védőszentje volt. Lásd: Bevilaqva-Borsody: A magyar serfőzés története, i. m. II. 992. 21 Böhm Lénáit: Dél-magyarország vagy az un. Bánság külön történelme. Pest, 1867. II. 6. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom