Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JAKAB (1756–1808)
becsülve, ezen kívül kapott még két szesszió földet, a hivatalosan utazó tisztviselőktől 17 krajcárt, másoktól 24 krajcár szállítási díjat, amelyért az egyik állomástól a másikig kellett őket szállítani, kapta továbbá a postától a szállítási díj kétharmadát.* 1 2 A kinevezés 1778. április 24-én kelt, Jakabot pedig ez év június 1-jén iktatták be hivatalába Bartoschka által. Ez az állami kinevezést igénylő állás jó és biztos volt, és igen jó megélhetést biztosított. A postának kincstári kezelésbe vétele 1722-re nyúlik vissza, amikor III. Károly császár és király elhatározta, hogy összes országaiban állami kezelésbe veszi azt. Addig ugyanis a gróf Paar család kiváltsága volt a posta, éppen úgy, mint a Német-Római Császárságban a gróf és később herceg Thurn és Taxis családé. A gróf, később herceg Paar családnak szerződése volt a kincstárral, amelyet előbb föl kellett bontani, amibe a Paar család bele is egyezett, de kártérítést kért. Az egyezség, amit megkötöttek, lényegében az volt, hogy a Paar család lemond a postához való jogairól, és ezért a posta jövedelméből évi 60000 forint kárpótlást kap. Óriási összeg, amely a mai érték szerint több milliónak felel meg. A magyar országgyűlés azt kívánta, hogy a postamesteri állásokra birtokos magyar nemesembereket nevezzenek ki, és ebben az értelemben törvényt is hoztak. Részben voltak állásra pályázók, különösen az országnak azon részeiben, ahol nyugodt és rendezett viszonyok voltak, mint pl. a Dunántúl és az ország felsőbb részein. Ezekben még a legelőkelőbb főúri családok tagjai is vállaltak postamesterséget, a Délvidéken azonban, amely csak nemrégiben szabadult föl a török megszállás alól és háborús állapotokra volt kilátás, a törvényeknek megfelelő pályázó nem akadt kellő számban, tehát kénytelen volt a legfőbb udvari postahivatal másokat is kinevezni. A Temesi Bánságban, amelyet 1718-ban foglaltak vissza a töröktől, gróf Mercy tábornok-kormányzó 1736-ban vezette be a posta intézményét, amely egyben a közlekedést is lebonyolította, és ezt nevezték kambiatúrának. Ez lényegében kincstári fuvarozási vállalat volt, amelyet a magyarországi kocsiposták mintájára szerveztek meg. A Bécsből kiinduló gyorskocsi (deligence, delizsánsz) forgalmat Buda felé Mária Terézia alatt, 1750-ben indították meg, amelyet csakhamar Temesváron át Nagyszebenig, az erdélyi főparancsnokság székhelyéig hosszabbítottak meg. Ez a nagy erdélyi szász város élénk összeköttetésben állt úgy politikai, mint gazdasági tekintetben Béccsel, azért az oda vezető út volt az ország leg2 Uo. 1777. Föl. 1775,1778. Föl. 1399. és Föl. 430., és Kancelláriai iratok. 1778. 2440. sz. A Jakab által megvásárolt ingóságok leltára. 11 db Cambiator Pferde; 10 db Ganze Post Geschier auf 10 Pferde, jedoch brauchbahn; 5 db Neuer Vorreith Geschier samt Strängen; 2 db Geschier zur Ordinari Führung samt Zeigel und Gebiss; 10 db Neuer Halfter sehr abgenützt (kötőfék); 2 db Wallachischer Sattl; 1 db Pferde Decken, oder Kozen; 2 db Pferde gürten; 6 db Zigel samt gebiss auf 6 Pferde; 2 db Reittzaum; 2 db Strigl (lóvakaró); 2 db Khartaschen; 1 db Stall Schaufel von Holz; 2 db Eisener Mistgabele; 1 db Pferdes Geschier Stelage; 3 par Brust Sträng; 1 db Neues Post Kallesch; 1 db Altes detto noch bei der Schmidt wegen Reparation; 1 db altes Ord. Wägerl; 1 db altes Taliga zur Ord. Führung; 1 db Beschlagener Leitter Wagen; 2 db Spehr Ketten; 1 db Kallesch Trugen; 2 db Vor Waag (fölhérc); 2 db Drittel Stangen (rúd); 4 db Post Horn; 1 db Post Insigel (pecsét). 79
