Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
Kirschner János Württemberg dragonyos ezredbeli alhadnagyhoz. Meghalt Battonyán 1838. november 7-én 73 éves, hat hónapos és egy napos korában.78 Ezt a dragonyos ezredet, amelyik később a 11-es számot kapta és I. Ferenc József Őfelsége nevét viselte, 1779-ben Felső-Sziléziából helyezték át Dél- magyarországra. Az ezred törzsét és parancsnokságát Aradra, a századokat pedig különböző helyekre. Egy század jutott Nagyszentmiklósra is, ennél szolgát Kirschner János, aki aztán Annát feleségül vette. Eleinte Nagyszent- miklóson laktak, később azonban, 1783 júniusában Újaradon találjuk őket, majd más állomásokon voltak, végül Battonyán telepedtek le. Kirschner 1779- ben lett alhadnagy, 1788-ban főhadnagy, 1797-ben másodosztályú kapitány, 1801-ben első osztályú kapitány. 1808. december 1-jén mint őrnagy nyugalomba vonult. Zomboron halt meg 1822. július 3-án, 73 éves korában.79 Bizonyára több gyermekük volt, én azonban csak kettőről tudok, éspedig: Anna, aki Zomboron született 1800. július 7-én és ugyanott ment férjhez 1834. január 2-án Hervay István Csanád vármegye jegyző táblabírájához. Battonyán laktak, és ott is halt meg 1876. július 25-én. Még egy fiúról tudok, akit Ká- rolynak hívtak, dragonyos ezredes volt, s szintén Battonyán van eltemetve.80 Kirschner Károly (Kis)zomboron született 1795. október 11-én. Katonai pályára lépett. Elvégezte a bécsi hadmérnöki akadémiát. 1813-1839 között szolgált a 48. gyalogezredben, majd nyugalmazott főszázadosként élt Makón. Részt vett az 1848-1849-es szabadság- harcban. 1848. június 19-től nemzetőr őrnagy Csongrád megyében. 1849 februárjáig zászlóalja élén részt vett a bánáti harcokban. Ezt követően a szabadságharc végéig a hódmezővásárhelyi nemzetőrség parancsnoka. Nagyváradon 1850-ben nyolc hónapi vizsgálati fogság után felmentették. Ismeretlen időben Battonyára költözött és ott hunyt el 1868. november 10-én.81 14. Ádám Ágoston 1766. május 22-én született. Katona lett és a Württemberg dragonyos ezredben szolgált, annak kötelékében részt vett az 1788. évi török háborúban, amely után 1791-ben alhadnaggyá lépett elő. Még a következő évben is ugyanezen ezredben szolgált, azon túl azonban nem fordul ott elő, bizonyára valamelyik más ezredbe helyezték át. Erre lehet következtetni abból is, hogy a Napóleon elleni háborúban a „karinthiai” ezredben harcolt mint főhadnagy akkor, amikor 1796 júliusában hősi halált halt.82 15. Jozefa Margit előbbinek ikertestvére, született 1766. május 22-én. 1791. július 25-én jegyet váltott nagyságos Teklits Péterrel. Ugyanerről a nap?8 Lásd: 29. jegyzet. Az ezred egyenruhája 1767-1798 között fehér kabát fekete hajtókával, fehér nadrág és fehér gomb. 1798-tól sötétzöld kabát, halványpiros hajtóka, fehér nadrág, sárga gomb. 1868-tól világoskék kabát, skarlátvörös hajtóka, piros nadrág és fehér gomb. 7^ Azt hiszem, hogy ez tévedés, mert nem lehetett ő 73 éves, ugyanis elképzelhetetlen, hogy 30 éves korában lett volna csak alhadnagy. 80 Kiszombori anyakönyvek és id. Hervay István közlése. 8> Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1983.196-197. 82 A 11. dragonyos ezred története a Hadi Múzeumban (nyilván a mai Hadtörténeti Múzeum és Levéltárról van szó!), és MÓL. Banatica 1797. fon. 9. pos. 14. a fentebb már hivatkozott és ismertetett Keresztúry által írt felség-folyamodvány. 73
