Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
de a családtagok legtöbbjének valószínűleg fogalmuk sem volt, hogy Teklitsné valaha élt, annál kevésbé tudtak István fiáról, így az anyakönyvben csak Oexel gyermeket kerestek. Én sem hallottam Teklitséknek hírét mindaddig, amíg a periratokat át nem tanulmányoztam. Jól emlékszem az 1891. évben a találgatásokra, mert az a nagy szünidőben történt, amikor én mint 17 éves fiú otthon voltam. Arckép sem Mátyásról, sem feleségéről nem maradt, így csak sejthetjük, hogy milyen kinézésűek lehettek. Mátyás nyilvánvalóan borotválkozott a Mária Terézia és a II. József korabeli divatnak megfelelően, valószínű, hogy nem csak szakállát, hanem bajuszát is borotválta.71 Termetére Mátyás középnagyságú lehetett, olyan, mint utódainak legtöbbje, úgy 170 cm körüli. Azt hiszem köpcös, hízásra hajlamos, de azért nem túlságosan elhízott lehetett, amilyenek voltak az arcképek után ítélve Károly (1784-1841), József (1812-1856) és Mihály (1813-1873) meg Dezső és János (1837-1905), viszont akiket én ismertem, azok közül szintén ilyenek voltak Móric és fia Emil, János (1867-1898), apám Alajos, László és Aladár, valamint Mihály (1871-1941) és magam is. Viszont ettől az alaktól kissé eltértek Pista bácsi [Rónay István 1834-1902], Ernő és Lajos (1856-1901), akik alacsonyabbak és soványak voltak, így az anyjuk családjára ütöttek, míg Lajos (1821-1891), József (1858-1892) és Jenő magasabbak voltak és inkább szikárak. Koponyája kerek volt, így olyan arca lehetett, mint legtöbbünknek, akik nem anyáink családjára hasonlítanak. Feleségének a felső lábszárcsontja hosszabb volt, mint az övé, nyilván valamivel magasabb is lehetett. Mátyásnak csupán három foga volt halálakor, feleségének a fogai mind megvoltak, habár némelyik szuvas volt.72 Haja, mint a legtöbbnek családunk tagjai közül, gesztenyebarna lehetett. Valami dolmányfélében temették el, amelyből nem maradt más meg, mint nyolc darab ezüst dolmánygomb, amelyet Móric bácsi özvegye, Lujza néni ébenfa keresztbe foglaltatott, amely kereszt most Tibor tulajdona.73 Az Akvizítor házaspárnak gyermekeiről kell még megemlékeznem, azoknak az életrajzi adatait, akikről külön életrajzot nem írok, itt említem meg. 1. Legidősebb gyermekük Erzsébet Franciska volt, aki Szegeden 1749. október 21-én született. Nagyszentmiklóson 1766. január 19-én ment férjhez 71 Hagyatékában három darab borotvát találtak, amelyeket leltárba is vettek. 72 Mátyásnak és feleségének csontjai a következő méretűek: Férfi felső lábszár 42 cm. Férfi alsó lábszár 35 cm. Koponya kerülete 53 cm. Orrtő atlaszig 38 cm. Homlok 10 cm. A fog a felső állkapocsban jobb oldalon, a többi hiányzik. A női csontváz: Felső lábszár 50 cm. Alsó lábszár 37 cm 0.8 mm. A koponya kerülete 49 cm, a hossza 35 cm, homlok 11 cm. A felső álkapocsban 14 ép fog, az alsó állkapocsban 13 ép fog, alsó állkapocsban 1 hátsó fogban kezdő szuvasodás. 73 A kereszt hátlapján a következő felírás van bevésve: „Néhai Oexel Mátyás József aquisitor (1729-1803) díszruhájának gombjai, melyekkel a kis-zombori kegyúri templom főoltára előtt, az 1891. évben felbontott sírboltban eltemetve találtatott. Készíttette özv. zombori Rónay Móriczné szül. etschtali Fedrigoni Lujza forrón szeretett fia, zombori Rónay Emil számára.” Az ébenfába bele van illesztve 8 darab aranyozott ezüst pityke, három hiányzik, ezen kívül egy felüllógónak van felszerelve. Ezek sima kis pitykék, valószínűleg azoknak a társai, amelyek Mátyás hagyatéki leltárában fel van véve. A kereszt hollétéről sajnos nem rendelkezünk információval. 71
