Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)

elrabolták. Tudjuk, hogy 1787/88-ban zajlott a délvidéki török háború, amely éppen 1788 őszén fejeződött be, s az is történelmi tény, hogy akkor a délvidékről a lakosság észak felé menekült, és ami útjába akadt, azt elvitte, tehát rabolt és pusztított. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen menekülő csoport, vagy annak pár tagja tört be éjjel hozzá, és rabolta el 6000 forintját.57

A királyi kamara 1792. február 23-án adott választ, éspedig nem javasolta a fizetési halasztás megadását, dacára annak, hogy a Temesi Igazgatóság javasolta, kifejtvén, hogy a kérvényben felhozott indokok megfelelnek a valóságnak. Mátyás jóhiszeműségét igazolta és jelentette, hogy az eredeti hátralékot törlesztette, a kamatokat pedig pontosan fizette, ellentétben más vásárlókkal, aki közül sokan elmaradtak a fizetésekkel annyira, hogy a Bánátban több mint egymillió forinttal hátralékban voltak. A kancellária a kamara véleményét fogadta el, és 1792. április 6-án kelt udvari leirattal a halasztást megtagadta. Az elutasításnak a következménye az lett, hogy a kincstár javára végrehajtást vezettek Mátyás ellen, dacára annak, hogy időközben 4000 forintot törlesztett, ami által hátraléka 24000 forintra csökkent.

Egy újabb kérvényben most már azt kérte Mátyás, hogy a még hátralékos 24000 forintra négyévi részletfizetési kedvezményt kapjon, de ezt a kérését is elutasították. Közben ismét fizetett 5000 forintot, úgy hogy 1795-ben hátraléka 19000 forintra csökkent.58 Ezzel szemben nem tudta a végrehajtást megakadályozni, mert a kincstár hajthatatlan maradt. A 19000 forint tőke és 581 forint végrehajtási költség fejében a birtok következő részét foglalták le: 540 hold magas növésű szálerdőt, amelyben tölgy-, szil- és égerfák voltak; 70 hold és 800 négyszögöl fiatal erdőt; 254 hold különféle kaszálókat és különösen jó 300 hold kaszálót, amelyet Goszpodi-hajlásnak neveznek; 96 hold vizes árkot, 24 hold Marosra vezető utat; 8 hold határmezsgyét; 25 hold és 400 öl ladányi dohány alá való szántóföldet; 63 hold kaszálót; 15 hold nádast, összesen 1396 hold 800 négyszögölet. Ezeknek a jövedelméből kívánta a kincstár fedezni a 19581 forint 52 krajcár tartozás kamatát, amit 1174 forint 54 és V2 krajcárban állapították meg, és ehhez még 117 forint 29 és Vi krajcár rezsiköltséget csaptak, úgy hogy összesen évi 1292 forint 24 krajcárt kívántak bevenni. Látjuk, hogy a zár alá vett földek a falutól keletre fekvő ladányi részen voltak.

57 MÓL kancelláriai iratok 1791.13582.sz. A családban nemzedékről nemzedékre fennmaradt ennek a rablásnak a története szóhagyományként, de többféle változatban és olyan formában, hogy Mátyás Zombor megvétele után nagyon meggazdagodott, és már annyi pénze volt, hogy nagyszentmiklósi uradalmat is meg akarta vásárolni, és már éppen másnap akart elutazni, hogy a vételt megejtse. Éjjel álarcos rablók támadták meg. Az egyik változat szerint székhez kötözték, a másik szerint földre tepertők, és pénzét elrabolták. A rablók egyikében felismerni vélte Nákó kocsisát, de sem a tettest nem találták meg, sem a pénzt nem kapta vissza, és így a nagyszentmiklósi uradalmat nem ő, hanem Nákó Kristóf és Cyrill vették meg. Ebből csak annyi a valóság, amit fentebb elmondtam. A nagyszentmiklósi uradalmat annál kevésbé akarhatta megvenni, mert azt a Nákó testvérek 1781. augusztus t-jén, ugyanazon a napon vásárolták meg, mint amelyik napon ő Zombort vásárolta.

58 Valószínű, hogy a hátralék törlesztése érdekében vett föl a temesvári kamarai árvák alapítványának pénztárából 2000 forintot, amit Torontói megye 1795. március 10-én tartott közgyűlésén betábláztak nevére. (MOL. MT. 27399. sz. t. Torontói m. kgy.jkv. 122/1795.)

62